Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1915-ben a Körösök árvize már gátszakadás nélkül vonult le, a hosszan­tartó belvíz azonban jelentős károkat okozott. 1919 májusában a Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonult le, mely­nek szintje a Körösökön 1970-ig mértékadó árvízszint volt. A hősies védekezés a hadiállapot ellenére is eredményes volt. 1925- ben épült a Középtiszai Ármentesítő Társulat területén Zsilén, az első benzinmotorral hajtott szivattyútelep. 1925 decemberében a Fehér-Körös romániai gátszakadásai súlyos ár­vizeket okoztak. Ez hívta fel a figyelmet az árvédelem terén szükséges nem­zetközi együttműködésre. 1926- ban épültek az első elektromos hajtású szivattyútelepek a Taktaközi Belvízlevezető Társulat területén Taktaföldváron. 1927- ben alkalmaztak először vasbeton fenékbiztosító műveket a Nyírvíz­szabályozó Társulat belvízcsatornáin (Imre—Mikecz szab.) 1930-ban fejeződött be a Pest megyei Dunavölgy lecsapolásának mun­kája. (A munkálatokat 1912-ben kezdték meg.) 1932-ben a Tiszán rendkívüli méretű árvíz vonult le, mely azonban töltés- szakadásokat nem okozott. 1930-ban készült el a hármas rendeltetésű Algyői-főcsatorna, mely fon­tos lépést jelentett a Szeged környéki területek vízrendezésében. 1934-ben kezdték meg a Kienitz-féle axiális propellerszivattyúk gyártá­sát, amelyek nagy szerepet játszottak a Körös-völgy belvízvédelmének fej­lesztésében. 1940 tavaszán mind a Dunán és mellékfolyóin, mind a Tiszán rendkívüli árvíz lépett fel, bár töltésszakadás csak a Dunán és a Tisza kisebb mellék­folyóin volt. A kedvezőtlen időjárás miatt a mentesített árterületnek mintegy egyharmada szenvedett belvízkárt (1,5 millió kh). 1940- ben fejeződtek be a borsodi nyílt ártér mentesítésének munkálatai. 1941- ben folytatódott az előző évben kezdődő csapadékos periódus. A Duna jeges árvize Pest megyében okozott jelentősebb elöntéseket (151 000 kh), a belvízelöntés pedig 871 000 kh-ra terjedt ki. 1942- ben már az előző évekhez viszonyítva kevesebb csapadék hullott, de a talaj telítettsége miatt a belvízborítás megközelítette az 1940. évi 1,5 millió kh-as vízborítást. 1944-ben — az 1940—42. évi belvizek tapasztalatai alapján — tovább­fejlesztették a Pest megyei Dunavölgyi-főcsatornát. 1947/1948-ban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztított (1947. dec.—1948. jan.), mely miatt 1949-ben töltésáthelyezésre, az új mértékadó árvízszintek megfelelő töltésfejlesztésére, sőt több település áthelyezésére került sor. 774

Next

/
Oldalképek
Tartalom