Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1915-ben a Körösök árvize már gátszakadás nélkül vonult le, a hosszantartó belvíz azonban jelentős károkat okozott.

1919 májusában a Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonult le, melynek szintje a Körösökön 1970-ig mértékadó árvízszint volt. A hősies védekezés a hadiállapot ellenére is eredményes volt.

1925- ben épült a Középtiszai Ármentesítő Társulat területén Zsilén, az első benzinmotorral hajtott szivattyútelep.

1925 decemberében a Fehér-Körös romániai gátszakadásai súlyos árvizeket okoztak. Ez hívta fel a figyelmet az árvédelem terén szükséges nemzetközi együttműködésre.

1926- ban épültek az első elektromos hajtású szivattyútelepek a Taktaközi Belvízlevezető Társulat területén Taktaföldváron.

1927- ben alkalmaztak először vasbeton fenékbiztosító műveket a Nyírvízszabályozó Társulat belvízcsatornáin (Imre—Mikecz szab.)

1930-ban fejeződött be a Pest megyei Dunavölgy lecsapolásának munkája. (A munkálatokat 1912-ben kezdték meg.)

1932-ben a Tiszán rendkívüli méretű árvíz vonult le, mely azonban töltés- szakadásokat nem okozott.

1930-ban készült el a hármas rendeltetésű Algyői-főcsatorna, mely fontos lépést jelentett a Szeged környéki területek vízrendezésében.

1934-ben kezdték meg a Kienitz-féle axiális propellerszivattyúk gyártását, amelyek nagy szerepet játszottak a Körös-völgy belvízvédelmének fejlesztésében.

1940 tavaszán mind a Dunán és mellékfolyóin, mind a Tiszán rendkívüli árvíz lépett fel, bár töltésszakadás csak a Dunán és a Tisza kisebb mellékfolyóin volt. A kedvezőtlen időjárás miatt a mentesített árterületnek mintegy egyharmada szenvedett belvízkárt (1,5 millió kh).

1940- ben fejeződtek be a borsodi nyílt ártér mentesítésének munkálatai.

1941- ben folytatódott az előző évben kezdődő csapadékos periódus. A Duna jeges árvize Pest megyében okozott jelentősebb elöntéseket (151 000 kh), a belvízelöntés pedig 871 000 kh-ra terjedt ki.

1942- ben már az előző évekhez viszonyítva kevesebb csapadék hullott, de a talaj telítettsége miatt a belvízborítás megközelítette az 1940. évi 1,5 millió kh-as vízborítást.

1944-ben — az 1940—42. évi belvizek tapasztalatai alapján — továbbfejlesztették a Pest megyei Dunavölgyi-főcsatornát.

1947/1948-ban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztított (1947. dec.—1948. jan.), mely miatt 1949-ben töltésáthelyezésre, az új mértékadó árvízszintek megfelelő töltésfejlesztésére, sőt több település áthelyezésére került sor.

774