Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár
1930. Sajó Elemér 1930-ban megjelent Emlékirata alapján a Vízrajzi Intézetet Szerkesztési, ill. Tervezési Osztállyal bővítették ki. (Ez az osztály volt a mai specializált tervező iroda, a VIZITERV előfutára.) 1930-tól új tartalommal újra megjelent — az 1906—1929 között átmenetileg szünetelt — Vízrajzi Évkönyv. (Ettől kezdve magában foglalja a Vízállások c. kiadvány hagyományos adatanyagát is.) 1934-ben a József Műegyetemet József Nádor Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetemmé szervezték. (Ilyen formában működött 1944/45-ig.) 1941-ben állították fel a Műegyetemen a II. sz. Vízépítéstani Tanszéket. 1943- ban helyreállították a Lánchídnál az első rajzoló vízmércét. 1944- ben kezdték meg Kecskemét határában az 1948 óta működő és Komlósi Imréről elnevezett talajvízkísérleti telep szervezését. (1952 óta a VITUKI kezelésében.) 1948-ban a Vízrajzi Intézet az egész országra kiterjedő munkaterv alapján hordalékméréseket (lebegő- és fenékhordalék-méréseket) kezdeményezett. Jelentős tudományos eredményei nemzetközi elismerést szereztek a magyarvízrajzi szolgálatnak. 1948-tól a Vízrajzi Intézet az OVH Vízrajzi Osztályként működött. 1950-ben öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet (ÖTKI) létesült Szarvason. (Jelenleg öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) néven működik.) 1952-ben szervezték meg a 2024/16/1952. sz. Mt. hat. alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet (VITUKI). 1952-ben kezdte meg a VITUKI a „Magyarország Hidrológiai Atlasza” c. kiadvány közreadását (I. Folyóink vízgyűjtője, II. Hidrometeorológiai adatok, III. Vízjárási adatok). 1952- ben a Budapesti Műszaki Egyetemtől különválasztották az Építőipari Műszaki Egyetemet, mely utóbb 1955-ben a Közlekedési Műszaki Egyetemmel egyesítve, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemként (ÉKME) folytatta működését. (Az 1967/68. tanévvel ismét beolvadt a Budapesti Műszaki Egyetembe.) 1953- 1954-ben készült el az Mt. 1952. Vili. 15-i határozata alapján az Országos Vízgazdálkodási Keretterv — első vázlatos kidolgozása — a VÍZI- TERV gondozásában. Az MTA Műsz. Tud. Oszt. 1954. jún.-ban vitatta meg. Kiindulópontul szolgált a kormány által 1961-ben elrendelt korszerű és részletes keretterv kidolgozásához. 1954- ben indította meg a VITUKI „Magyarország vízkészlete" c. kiadványsorozatát. 1955- ben helyezték üzembe a Kvassay zsilip mellett a VITUKI Nagylaboratóriumát. 1957-ben kezdte meg a VITUKI a „Tanulmányok és kutatási eredmények” c. kiadvány-sorozat közrebocsátását. 768
