Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár
állás-távirati hálózat segítségével továbbították az illetékes folyammérnöki hivataloknak, majd 1886-tól a Vízrajzi Osztálynak. 1870-ben alapították a Meteorológiai Intézetet, mely az 1871 óta rendszeresen észlelt s a vízgazdálkodás szempontjából is nélkülözhetetlen adatait havi jelentésekben és évkönyvekben közli. 1870/71-ben nemzetközi viszonylatban is úttörő hidrometriai méréseket végzett Révy Gyula az uruguayi Parana-folyón. 1871/72-ben a törvényhozás a József-műegyetemet Pestre költöztette, biztosította egyetemi önkormányzatát, az egyetemi szervezet kiépítésének lehetőségeit és visszaadta a mérnöki oklevelek adományozásának jogát. 1871/72-ben Ballá Mátyás végzett hordalékméréseket és vízelemzéseket a magyar Dunán. 1876- ban Horváth Ignác műegyetemi tanár elsőként alkalmazott villamos regisztráló műszert vízsebességméréseknél. 1877- ben közölte Kvassay Jenő a Woltman-szárnyon eszközölt javításokról szóló tanulmányát az „Annales des Ponts et Chaussées” c. francia folyóiratban. 1879-ben jelent meg a Vízügyi Közlemények elődje, a „Kultúrmérnöki jelentések”. 1878/79-ben szervezték meg a Műegyetemen az önálló Vízépítéstani Tanszéket és a következő tanévben bevezették a mezőgazdasági vízépítési előadásokat. 1879-ben szervezték meg a rétmesteri (később vízmesteri) iskolát Kassán. 1882-ben állította fel a Műegyetem a nagymarosi vízmérő állomást és rendszeresítette a mérnökhallgatók vízmérési gyakorlatát. 1886-ban kezdte meg működését a Vízrajzi Osztály (VO), Péch József vezetésével. Feladata: „a folyószabályozás, ármentesítés . . . érdekében szükséges adatok összegyűjtése . . . feldolgozása és közreadása” volt. Eredményes munkájával rövid idő alatt felszámolta a magyar hidrológiai kutatás több évtizedes elmaradását. 1886—1889 között a VO rendezte a vízmércéket és kiépítette a csapadékmérő hálózatát, melyek alapján az Országos Vízjelző Szolgálat 1892-ben megkezdhette rendszeres működését. 1888-ban a VO megkezdte a vízhozam-méréseket a Tiszán és kiadta a Vízrajzi Évkönyv első kötetét. 1888- ban a Vízállások c. adatgyűjteményt (1876—1888 közti adatokkal). 1889- ben a VO megkezdte a vízrajzi magasságjegyek elhelyezését és a medernyilvántartási szelvények rögzítését. 1890- ben a VO megkezdte az árvízi előrejelzéseket. 1891- ben a VO a Tisza-felméréssel kapcsolatban hordalékméréseket végzett. 766
