Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1914 : XXXVIII. te. a második vízi beruházási törvény az állami kezelés alá nem eső folyók szabályozására is kiterjedt. 1919 a Tanácskormány a Földművelésügyi Népbiztosság keretében, Bog- dánfy Ödön vezetésével, megvalósította az egységes vízügyi igazgatást, mely a vízgazdálkodás komplex szemlélete alapján haladéktalanul megkezdte egy korszerű vízgazdálkodási program kidolgozását. Egyidejűleg megszervezték a Duna—Tisza-Csatorna Építési Igazgatóságot is, Gerster Béla vezetésével. 1920. jún. 4-i trianoni békeszerződés XII. része a vízügyi kérdéseket sza­bályozta. 1920-ban újjászervezték a vízügyi szolgálatot és ezen belül a Kultúrmér­nöki Intézményt is. Ettől kezdve a vízügyeket a FM vízjogi és vízügyi műszaki főosztálya intézte. (Az utóbbi az OVI utóda volt.) Az ország területén 8 Kul­túrmérnöki Hivatal és 9 Folyammérnöki Hivatal működött. 1920. jún. 4-én kezdte meg működését a Duna-medence vízügyeinek egységes kezelése érdekében a trianoni szerződés alapján létrehozott Dunai Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED = Commission Technique Permanente du Régime des Eaux du Danube), majd 1921. jún. 28-án a Nemzetközi Dunabizottság (CID = Commission In­ternationale du Danube), amely a dunai hajózás érdekeit volt hivatott szol­gálni. Az előbbi biztosította a dunai mellékfolyók vízállásainak és csapadék­adatainak Budapesttel való közlését, amiből a rádiós vízjelző szolgálat fejlő­dött ki (1924). A CRED-nek volt köszönhető a Magyar—Csehszlovák és a Ma­gyar—Román vízügyi műszaki bizottság megalakítása is. A két szervezet működését az 1923. máj. 25-én jóváhagyón; „Duna-Statutum” szabályozta. 1924. ápr. 27-én alakult meg (az 1923 : XL. te. alapján) a Tisza—Duna- völgyi Társulat. 1923 : XLI. te. elrendelte a mezőgazdaságilag művelhető területek köte­lező lecsapolását, ill. belvízrendezését. 1925 : XLI 11. te. az 1888 : XIX. te. a halászati törvény korszerűsítése. 1927-ben állították fel az Orsz. Közegészségügyi Intézetet az ország köz­egészségügyi viszonyainak javítása és vízellátásának fejlesztése érdekében, amit azonban korszerűtlenül, közkutak építésével akartak megoldani. (Zöld­keresztes kutak.) 1929 : III. te. 15 évre szabta meg a vízi munkálatokra fordítható költség- vetési kereteket. 1929. A Vízrajzi Osztályt Vízrajzi Intézetté szervezték. 1930. Sajó Elemér: „Emlékirat vizeink fokozottabb hasznosítása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában” c. és a vízgazdálkodási távlati tervezés elvei alapján álló nagy hatású munkájával új fejezetet nyitott a víz­ügyek hazai fejlődésének történetében. 767

Next

/
Oldalképek
Tartalom