Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár
tett a vízi munkálatok új szervezeti formája és általában a vízi munkálatok iránt (1825). 1814—1815-ben újjászervezik a Vízügyi Főigazgatóságot és a sóalap kibővítésével biztosítják fő feladatának, a szabályozási munkálatok előkészítését szolgáló vízrajzi felmérések végrehajtásának anyagi feltételeit. (Ld. 2. rész.) 1833-ban Széchenyit a nádor AI-Duna-szabályozási kir. biztossá nevezte ki. 1840 : IV. te. (az 1838. évi pesti árvíz hatására) intézkedett a Duna és egyéb folyók szabályozásáról és az 1840 : X. te. összefoglalta a korábbi vízügyi törvények rendelkezéseit. 1845-ben az OGME a vízjog korszerű továbbfejlesztése érdekében törvényjavaslatot dolgozott ki ,,Rétöntözési és vízjogi terv” címmel, mely az öntözés javára az egyéb (magán vízhasználatok korlátozása mellett foglalt állást és a vizeket köztulajdonná kívánta nyilvánítani. 1845. aug. 16-án Széchenyi Istvánt — a Tisza-szabályozás végrehajtása érdekében —vízszabályozási kir. biztossá nevezték ki. 1846. jan. 20-án alakult meg Széchenyi István szervező munkája eredményeképpen a Tiszavölgyi Társulat. Alapszabálya az 1807 : XVII. te. és az 1840 : X. te. által nyújtott lehetőségek magánjogi alapon való továbbfejlesztésével biztosította a társulat működésének feltételeit. Széchenyi, a Társulat megszervezését előkészítő röpiratában és a Társulat 'szervezésének dokumentumaiban, egy korszerű vízrendezési program alapelveit fogalmazta meg, mely a vízszabályozási feladatokon túl a vízrendezés, illetve vízhasznosítás távlati tervére is kiterjedt. 1848-ban a forradalom eltörölte a rendi kor központi igazgatási szervezeteit. Az ápr. 7-én megalakult első felelős m. minisztériumban a vízügyek ellátása a Széchenyi István vezetése alatt megszervezett Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. A vízügyekkel foglalkozó osztályokat a Vízügyi Főigazgatóság korábbi személyzetének átvételével és szervezetének átalakításával építették ki. 1849/50-ben ez önkényuralom nem állította vissza a rendi kor kormány- szerveit, hanem a műszaki igazgatást az összbirodalmi műszaki igazgatás szervezetébe olvasztva, a Birodalmi Építészeti Igazgatóság irányítása alatt szervezte újjá. A helyi adottságokat és feladatokat figyelembe nem vevő átszervezéssel kezdődött a vízügyi műszaki igazgatás több évtizedes mellőzésének és háttérbeszorításának korszaka. 1850. júl. 16-i nyílt parancs a Tiszavölgyi Társulatot feloszlatva, a Birodalmi Építési Igazgatóság felügyelete alatt működő Tiszaszabályozási Központi Bizottságot bízta meg a szabályozási munkálatok folytatásával. A korábban kialakult munkaszervezet átalakítása is megnehezítette a munkálatok szükséges tervszerűségének biztosítását. 758
