Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás
tudományágaiban választanak témát a tudományos fokozat elnyerése érdekében. Kétségtelen, hogy e tekintetben helyzeti előnyt élveznek a kutatásban és oktatásban dolgozók, örvendetes módon azonban a vízügyi igazgatóságokon és tervező vállalataink dolgozói között is találunk kandidátust. 1968-ban minden tudományos minősítésű vízügyi dolgozóra 67 felsőfokú végzettségű vízügyi dolgozó jutott. Nemzetközi összehasonlítás alapján kívánatos lenne, ha minden 50 egyetemet vagy főiskolát végzett vízügyi dolgozóra jutna egy tudományos minősítésű dolgozó. A tudományos minősítés és az ismeretek hatékony alkalmazása nem azonosulnak minden esetben. Ezért a vízügyi szervekre ez a nehezen összeegyeztethető két feladat hárul, hogy tegyék lehetővé arra alkalmas dolgozóinknak magasabb képzettség megszerzését, és ezzel párhuzamosan biztosítsák, hogy lehetőleg a magas képzettségű dolgozók kerüljenek a nagyobb áttekintést követelő munkakörökbe. Ez a vízügy belső tudománypolitikájának egyik alaptétele. A magyar vízügyi szakoktatás nemzetközi elismerése, hogy a Magyar Népköztársaság ismételten nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot rendez a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében az Egyesült Nemzetek Szociális és Kulturális Alapjának támogatásával. A tanfolyam szervezője a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Mivel a tanfolyam nyelve az angol, az előadókra igen nagy feladat hárul. 2.9 A vízügyi oktatás fejlesztése A vízügyi szakemberképzés fejlesztése minden ismertetett szinten további feladatok sikeres megoldását követeli. Munkásképzésünket majdnem kezdeti állapotból kell tartalmában és szervezetében kifejleszteni. A középfokú képzést a meglevő szervezetekre támaszkodva bővíteni és folyamatosan korszerűsíteni kell. Az üzemmérnökképzés érdekében fejleszteni kell a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum befogadóképességét és biztosítani kell az üzemvezetéshez szükséges ismeretszerzés korszerű eszközeit, valamint módszereit. Az egyetemi vízimérnök-képzés fejlesztése során célszerű figyelembe venni a párhuzamos üzemmérnökképzést. Ennek megfelelően a tananyag lexikális terheit csökkenteni lehet. Helyébe a fejlesztés eszközeinek és módszereinek hatékony alkalmazására kell képessé tenni a hallgatókat. Ez a követelmény igen gondos elemzést kíván. A szakmérnökképzés folyamatos, intenzív fejlesztést kíván, mert csak így biztosítható, hogy a hallgatók gyakorlati munkájuk jobb hatásfokú végzéséhez mindig elegendő ismeretet szerezhessenek. 754
