Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás

tudományágaiban választanak témát a tudományos fokozat elnyerése érde­kében. Kétségtelen, hogy e tekintetben helyzeti előnyt élveznek a kutatás­ban és oktatásban dolgozók, örvendetes módon azonban a vízügyi igazga­tóságokon és tervező vállalataink dolgozói között is találunk kandidátust. 1968-ban minden tudományos minősítésű vízügyi dolgozóra 67 felsőfokú vég­zettségű vízügyi dolgozó jutott. Nemzetközi összehasonlítás alapján kívánatos lenne, ha minden 50 egyetemet vagy főiskolát végzett vízügyi dolgozóra jutna egy tudományos minősítésű dolgozó. A tudományos minősítés és az ismeretek hatékony alkalmazása nem azonosulnak minden esetben. Ezért a vízügyi szervekre ez a nehezen össze­egyeztethető két feladat hárul, hogy tegyék lehetővé arra alkalmas dolgo­zóinknak magasabb képzettség megszerzését, és ezzel párhuzamosan biz­tosítsák, hogy lehetőleg a magas képzettségű dolgozók kerüljenek a nagyobb áttekintést követelő munkakörökbe. Ez a vízügy belső tudománypolitikájá­nak egyik alaptétele. A magyar vízügyi szakoktatás nemzetközi elismerése, hogy a Magyar Népköztársaság ismételten nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot rendez a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében az Egyesült Nemzetek Szociális és Kulturális Alapjának támogatásával. A tanfolyam szervezője a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Mivel a tanfolyam nyelve az angol, az előadókra igen nagy feladat hárul. 2.9 A vízügyi oktatás fejlesztése A vízügyi szakemberképzés fejlesztése minden ismertetett szinten to­vábbi feladatok sikeres megoldását követeli. Munkásképzésünket majdnem kezdeti állapotból kell tartalmában és szervezetében kifejleszteni. A közép­fokú képzést a meglevő szervezetekre támaszkodva bővíteni és folyamatosan korszerűsíteni kell. Az üzemmérnökképzés érdekében fejleszteni kell a Felső­fokú Vízgazdálkodási Technikum befogadóképességét és biztosítani kell az üzemvezetéshez szükséges ismeretszerzés korszerű eszközeit, valamint mód­szereit. Az egyetemi vízimérnök-képzés fejlesztése során célszerű figyelembe venni a párhuzamos üzemmérnökképzést. Ennek megfelelően a tananyag lexikális terheit csökkenteni lehet. Helyébe a fejlesztés eszközeinek és mód­szereinek hatékony alkalmazására kell képessé tenni a hallgatókat. Ez a követelmény igen gondos elemzést kíván. A szakmérnökképzés folyamatos, intenzív fejlesztést kíván, mert csak így biztosítható, hogy a hallgatók gya­korlati munkájuk jobb hatásfokú végzéséhez mindig elegendő ismeretet szerezhessenek. 754

Next

/
Oldalképek
Tartalom