Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai
ramsorozata. Ez a vízgazdálkodás egyes főbb kérdéseire, a vízkészletgazdálkodásra, a vizek hasznosítására és védelmére, az árvizek elleni védekezésre, a vízi élet néhány színes sajátosságára vonatkozott. Az előadások — amelyeket a megfelelő tudományág vezető szakemberei tartottak — magas színvonalúak és a hallgatóság összetételének megfelelően, érdeklődést keltőek voltak. Oly módon tárgyalták az adott témát, hogy a más szakterületen működők számára vonzók legyenek, de a szűkebb szakterület dolgozóinak is újat nyújtsanak. Az előadásokat ankétok, tanulmányi kirándulások, helyszíni bemutatók egészítették ki. így a bajai vízgazdálkodási tudományos napok résztvevői egésznapos kirándulást tettek Siófokra, ahol a Balatonnak és környékének vízgazdálkodási problémáival ismerkedtek, továbbá Szegedre és a Fehér-tóra, ahol megtekintették a nagyüzemi halastavat, a belvíztárolót és a vízimadár rezervátumot. Hajóúton vettek részt a Dunának Baja —Siótorok közötti szakaszán, ahol halászati bemutatót láttak, megismerkedtek a folyami hajóút kitűzésével és tanulmányozhattak bizonyos folyamszabályozási művekkel kapcsolatos munkákat. Tanulmányi kirándulás keretében a Baja és az országhatár közötti térségben megtekintették a dunai árvízvédelmi töltések építését és a karapancsai nagyvadas területet. Ellátogattak Kalocsára is, ahol a város környékének gazdag folklór anyagát szemlélhették meg, útközben pedig megtekintették a 7300 holdas fajszi nagyüzemi esőztető öntözőtelepet. A bajai és hosszúhegyi állami gazdaságokban tett látogatásuk alkalmával az öntözéses gazdálkodás eredményeivel ismerkedtek meg. Valamennyi tanulmányi kiránduláson megfelelő szakmai ismertetések hangzottak el, több esetben írásos szemléltető anyagot is kaptak a résztvevők. A tudományos napok hallgatósága főként hazai, továbbá jugoszláv, kelet- és nyugatnémet szakemberekből állott. A külföldiek átfogó tájékoztatást kaptak a magyar vízgazdálkodás eredményeiről, ami nyilván elősegítette a magyar vízgazdálkodás külföldi kapcsolatainak és hírnevének öregbítését. 1.5 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat társadalmi és hivatali szervezeti felépítése 1.51 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat társadalmi szervezete A TIT legmagasabb társadalmi szerve az országos küldöttgyűlés. Ezt négyévenként tartják, összehívását megelőzi a megyei és járási küldöttgyűlések megtartása. A járási küldöttgyűlések értékelik a járás négyévi ismeretterjesztő tevékenységét, újabb négy évre meghatározzák feladataikat és a taglétszámuknak megfelelően küldötteket választanak. A járási küldöttgyűléseket követően sor kerül a megyei küldöttgyűlések megtartására. A megyei küldöttgyűléseken a járások küldöttei, valamint a megyei elnökség tagjai vesznek részt. Ez a küldöttgyűlés az egész megye ismeretterjesztő tevékenységét értékeli, ugyancsak az elmúlt négy év viszonylatában. Itt választják 731
