Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 1. Imre Gyula: A természettudományi ismeretterjesztés alapjai

Az utóbbi időben mindinkább előtérbe került a komplex ismeretterjesztő előadások módszere. Ez az új gyakorlat — bár a társulati ismeret- terjesztés kezdetén is ismeri forma volt —, a hangsúlyt az egyes előadásokról fokozatosan az előadássorozatokra, illetve egy-egy jelentősebb ismeretterjesztő témának sokoldalú megvilágítására, vagyis az akadémiai, illetve szabadegyetemi formára helyezte át, amelyben a hallgatók a politikailag, ideológiailag és szakmailag egységesen felépített tematika következetesen végigvitt taglalása útján szerzik meg az újabb ismereteket. Napjainkban az ismeretterjesztő tevékenységnek már mintegy 40%-a Magyarországon az ilyen új típusú alakban valósul meg.

Ugyancsak jelentősen nőtt az érdeklődés a társulat nyelvi kurzusai iránt. A megnövekedett számú külföldre utazók, valamint az önművelés folytán jelentkező idegen nyelvtanulási igények fokozódása ma már jelentős gondokat ad a társulatnak, mert a résztvevők száma nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is rohamosan megnőtt.

Az ismeretterjesztés korszerűsítésének problémáival a társulat országos központjának elvi és módszertani osztálya foglalkozik. Ennek az osztálynak feladata az ismeretterjesztés mindama új formáinak keresése, mindazokkal a lehetőségekkel való kísérletezés, amelyeket a XX. század második fele felvet. E kérdés részletezése előtt néhány szót kell fordítani magának az ismeretterjesztő tevékenységnek meghatározására. Az ismeretterjesztés nem más, mint a lakosság széles rétegeinek általános szellemi befolyásolása, érdeklődésének felkeltése — szakképzésre előkészítése — és bennük bizonyos szemlélet kialakítása, illetve az erre való törekvés.

E cél megvalósítása végett a TIT-szervezetek a közvélemény tájékoztatását szolgáló előadásokat, vitaesteket, szakmunkás előkészítő és üzemi betanító tanfolyamokat, tudományos napokat, heteket, szabadegyetemeket, nyári egyetemeket szerveznek és a jövőben egyre gyakrabban a már kiképzett, betanított szakmunkások társadalmi úton való továbbképzését szolgáló előadássorozatokat tartanak.

1.4 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi feladatai

A TIT megyei és járási szervezetei a legfontosabb szervezetszerű tevékenységét a következőkben lehet összegezni:

1. Nyári egyetemek. Egyetemeken, főiskolákon előre megtervezett tudományos programmal 14 napos előadássorozatok, belföldi és külföldi résztvevőkkel.

2. Tudományos napok. Többnyire az előadók továbbképzését szolgálják, egy-egy fontosabb témából két-három napos vitaülések.

3. Tudományos hetek. Több napos programmal országos jellegű értekezletek, vitaülések, egyetemek, főiskolák oktatóinak bekapcsolásával.

72S