Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 1. Károlyi Zsigmond: A vízügyi igazgatás kialakulása

fejlesztésének előkészítését, valamint a Balatoni Kikötők Felügyelőségének megszervezésével (1912) a Balaton-fejlesztés műszaki munkálatait is, — ugyanakkor azonban elveszítette a vízellátás és csatornázás fejlesztése feletti ellenőrzés jogkörét. A közegészségügyi mérnöki szakágazat mostoha sorsa — az iparügyi minisztériumtól a belügyminisztériumig a legkülönbözőbb tárcák labdáztak vele — és ennek következményei: az ivóvízellátás és csatornázás terén elő­állott nemzetközi viszonylatban megdöbbentő és szégyenletes lemaradásunk, meggyőzően bizonyítják a vízügyi feladatok egységes kezelésének szüksé­gességét. A vízügyi igazgatás hatáskörének korlátozása, a vízügyek egységes keze­lésének felszámolása utóbb a főhatóság nevében is kifejezésre jutott: az Országos Vízépítési Igazgatóságot 1910-ben az FM Vízügyi Főosztályává szervezték át. 1.7 Ármentesítő és lecsapoló társulatok A vízügyi feladatok ellátásának e vázlatos történeti áttekintésében is külön ki kell emelnünk a munkálatok — elsősorban az ármentesítés, belvíz- rendezés és lecsapolás — anyagi terheit viselő társulatok jelentőségét. Mun­kájuk méreteit elsősorban a statisztikai adatokkal jellemezhetjük. A háború előtti utolsó adatfelvétel szerint 1913-ban a Duna völgyében 38, a Tisza völ­gyében 40, vagyis összesen 78 ármentesítő társulat működött 2 653 623 kh területen. A lecsapoló (114), öntöző (5) és ipari vízhasználati (8) társulatok száma összesen 127 volt, s működésük összesen 665 840 kh területre terjedt ki. (Ez a szám azonban nem foglalja magában a fentemlített ármentesítő társulatok keretében végzett ilyen jellegű munkálatokat!) A békeszerződés után 42 ármentesítő társulat maradt az ország terüle­tén, 3 412 163 kh területtel és 44 lecsapoló és belvízlevezető társulat 2 366 647 kh lecsapoló és belvízrendezett területtel. (Az adatokban tapasztalható el­tolódások a társulatok átszervezésével kapcsolatosak.) A társulati munka műszaki egységesítése érdekében elért eredmények közül említést érdemel a Tiszavölgyi Társulathoz hasonló szervezet: a Duna- völgyi Vízitársulatok Szövetségének létrehozása 1909-ben, valamint a társu­latok 1924-ben létrejött új szövetségének, a Tisza—Dunavölgyi Társulatnak a megalakulása. 1.8 Az első világháborút követő évek vízügyi igazgatása Bár a békeszerződést követő gazdaságföldrajzi változások rendkívül mér­tékben megnövelték a vízgazdálkodás jelentőségét és feladatait, a kormány­zat és a törvényhozás hosszú ideig még a korábbi munkálatok karbantartá­sához, a folyók hajózhatóságának fenntartásához szükséges költségvetési ke­reteket sem biztosította (1928 : III. te.) 627

Next

/
Oldalképek
Tartalom