Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

VI. A vízügyi igazgaztás - 1. Károlyi Zsigmond: A vízügyi igazgatás kialakulása

fejlesztésének előkészítését, valamint a Balatoni Kikötők Felügyelőségének megszervezésével (1912) a Balaton-fejlesztés műszaki munkálatait is, — ugyanakkor azonban elveszítette a vízellátás és csatornázás fejlesztése feletti ellenőrzés jogkörét.

A közegészségügyi mérnöki szakágazat mostoha sorsa — az iparügyi minisztériumtól a belügyminisztériumig a legkülönbözőbb tárcák labdáztak vele — és ennek következményei: az ivóvízellátás és csatornázás terén előállott nemzetközi viszonylatban megdöbbentő és szégyenletes lemaradásunk, meggyőzően bizonyítják a vízügyi feladatok egységes kezelésének szükségességét.

A vízügyi igazgatás hatáskörének korlátozása, a vízügyek egységes kezelésének felszámolása utóbb a főhatóság nevében is kifejezésre jutott: az Országos Vízépítési Igazgatóságot 1910-ben az FM Vízügyi Főosztályává szervezték át.

1.7 Ármentesítő és lecsapoló társulatok

A vízügyi feladatok ellátásának e vázlatos történeti áttekintésében is külön ki kell emelnünk a munkálatok — elsősorban az ármentesítés, belvíz- rendezés és lecsapolás — anyagi terheit viselő társulatok jelentőségét. Munkájuk méreteit elsősorban a statisztikai adatokkal jellemezhetjük. A háború előtti utolsó adatfelvétel szerint 1913-ban a Duna völgyében 38, a Tisza völgyében 40, vagyis összesen 78 ármentesítő társulat működött 2 653 623 kh területen. A lecsapoló (114), öntöző (5) és ipari vízhasználati (8) társulatok száma összesen 127 volt, s működésük összesen 665 840 kh területre terjedt ki. (Ez a szám azonban nem foglalja magában a fentemlített ármentesítő társulatok keretében végzett ilyen jellegű munkálatokat!)

A békeszerződés után 42 ármentesítő társulat maradt az ország területén, 3 412 163 kh területtel és 44 lecsapoló és belvízlevezető társulat 2 366 647 kh lecsapoló és belvízrendezett területtel. (Az adatokban tapasztalható eltolódások a társulatok átszervezésével kapcsolatosak.)

A társulati munka műszaki egységesítése érdekében elért eredmények közül említést érdemel a Tiszavölgyi Társulathoz hasonló szervezet: a Duna- völgyi Vízitársulatok Szövetségének létrehozása 1909-ben, valamint a társulatok 1924-ben létrejött új szövetségének, a Tisza—Dunavölgyi Társulatnak a megalakulása.

1.8 Az első világháborút követő évek vízügyi igazgatása

Bár a békeszerződést követő gazdaságföldrajzi változások rendkívül mértékben megnövelték a vízgazdálkodás jelentőségét és feladatait, a kormányzat és a törvényhozás hosszú ideig még a korábbi munkálatok karbantartásához, a folyók hajózhatóságának fenntartásához szükséges költségvetési kereteket sem biztosította (1928 : III. te.)

627