Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 1. Károlyi Zsigmond: A vízügyi igazgatás kialakulása
Ezért vált szükségessé, hogy az erősödő központi hatalom egyre céltudatosabb gazdasági-műszaki fejlesztési törekvéseinek sikerét megfelelő szervezési és jogi intézkedésekkel is biztosítsa. Az első jelentősebb intézkedések az oktatásügy terén születtek, s az 1750 —1760-as években már érezhető mérnökhiány megszüntetését célozták. Mária Terézia 1763-ban szervezte meg az első hazai gazdasági-műszaki (fő)iskolát, a szempci Collegium Oeconomicumot, amelyből (1780-ig) számos kiváló mérnök került ki. Utóbb, a növekvő mérnökszükséglet biztosítása és a képzés színvonalának emelése érdekében a tudományegyetemi matematikus-képzést is mérnöki tanfolyammá fejlesztették (1774—1777), sőt hamarosan az állami mérnöki szolgálat ellátására egyedül képesítő „mérnöki oklevelek” adományozásának jogával ruházták fel. így jött létre a Tudományegyetem Bölcsészeti Karán a magyar polgári mérnökképzés nemzetközi viszonylatban is úttörő intézménye: a Mérnöki Intézet, az „Institutum Geometricum”, vagy teljes nevén „Institutum Geometrico-Hydrotechnicum” (Földmérő és Vízépítőmér- nök-képző Intézet, 1782—1850). Ezután kerülhetett sor— az ugyancsak elsősorban vízügyi feladatok megoldását szolgáló — állami műszaki szervezet kiépítésére. A központi műszaki igazgatás kiépítése II. József nevéhez fűződik, aki a felvilágosult abszolutizmus centralizáló törekvései jegyében a korábbi kormányszervek: a Kamara és a Helytartótanács összevonásával „Helytartóság” néven egységes államigazgatási sjervezetet hozott létre (1785). A központi vízügyi (illetőleg műszaki) igazgatás pedig ennek Hajózási és Építészeti Igazgatóságaként, utóbb Hajózási Osztályaként működött: Budán székelő központjával és kerületi igazgatóságaival, valamint 1786-ban központi felügyelet alá rendelt megyei mérnöki hivatalokkal (megyei mérnökökkel). A központi vízügyi igazgatás első feladata a hajózható folyók II. József által elrendelt (1784) első, ideiglenes felmérése volt: helyesebben a később állandóvá vált hivatali szervezet lényegében e felmérés céljaira létrehozott ideiglenes szervezetből alakult ki. Az elrendelt felmérés során készült térképek közül eddig a két legfontosabb sóhajóút a Tisza és a Maros térképeit sikerült azonosítani. Ezeket a kor legkiválóbb megyei mérnökei: Bállá Antal, Budinszky János, Spatzek János, Sexty András és Vartics József készítették. Amikor 1788-ban felállították a Vízügyi és Építészeti (Fő)lgazgatóságot (Suprema Directio in Hydraulicis et Aedilibus per regnum Hungáriáé partes- que eidem annexas), vagyis kialakították a vízügyi, illetve a műszaki igazgatás nyolc évtizeden keresztül csaknem változatlan szervezeti formáját — lényegében a fentemlített munkaszervezetet vették alapul. Ez a hosszú életű és eredményes szervezet — II. József államszervező tevékenységének egyik kiemelkedő és maradandó alkotása, a vízügyi igazgatás mai szervezetének is elődje, megérdemli a részletesebb ismertetést. 39 A vízgazdálkodás fejlődése 609
