Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 13. Dr. Kádár László: Vízminőségvédelem

a víz jó és egészséges. Épp úgy a forrásvíz is tiszta és egészséges víznek bizo-, nyúl a következő jelek alapján: ha tiszta és átlátszó, s bárhová jut és folyik, sem mohát, sem kákát nem termett, s ágyát üledékkel nem mocskolja be, hanem tisztán hagyja."

Abban az időben, amikor a vizeket érő, emberi eredetű szennyezés nem lépte túl a természet szabta határokat, a vízminőség nem okozott gondokat. A víz minőségi kérdéseire a népesség szaporodása, városokba tömörülése és a szennyvizek koncentrált megjelenése hívta fel a figyelmet, a nagykiterjedésű járványok kialakulásával. A vízeredetű járványos megbetegedések leküzdésére irányuló akkori erőfeszítések inkább az ivóvíznyerés higiénés körülményeinek megjavítására, a víz fertőtlenítésére irányultak, mintsem a szennyvizek megfelelő elhelyezésére és tisztítására.

A szervezett vízminőségvédelem a vizek tömeges elszennyeződésével kezdett kibontakozni. A gyári nagyipar kialakulása, a városok fejlődése, az élet- körülmények gyökeres megváltozása, a vízhasználatok mennyiségének rohamos emelkedését és ezzel együtt a keletkezett szennyvizek tömegének megnövekedését és összetételének változatosságát eredményezte. A folyók el- szennyezése Európa egyes iparvidékein már századunk elején oly nagymértékűvé vált, hogy a vízellátás korlátozásán keresztül akadályozójává lett a további fejlődésnek. Az ipari fellendülés időszakában a vízminőség-védelem ügye mindinkább a vízgazdálkodás központi kérdései közé emelkedett. A vízminőség-védelem korunk égető problémájává vált. A vízminőség-védelem társadalmi szükségességének robbanásszerű megjelenése az ipari termelés, az életkörülmények és életigények, valamint a higiénés követelmények egymásrahatásának összetett eredménye.

Ahhoz, hogy a vízminőségvédelem feladatainak lényeges sajátosságait megismerhessük, röviden tekintsük át

— a vízminőség összetevőit,

— a szennyező hatásokat,

— a védelmi beavatkozások módját és elveit,

— a jogszabályi és szervezeti feltételeket,

— a vizek szennyvízterhelésének alakulását Magyarországon,

— a minősítés nemzetközi rendszerét és a felszíni vizek minőségének alakulását.

Ebben teljességre nem törekedhetünk, csak a víz minőségének védelmét meghatározó főbb motívumok bemutatására vállalkozhatunk.

507