Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés
Franciaországban a Durance folyó mentén már a Vili. században voltak öntözések, azonban a nagy öntözőcsatornák építésének fontosságát csak a XVIII. században ismerték fel. Németországban a XII. és XIII. században kezdték a rétek öntözését. A XVI. századból már hiteles adatok vannak fennálló öntözésekről. Az öntözés történetének jeles ismerője, Gulhati szerint, néhány ország viszonylag nagy kiterjedésű öntözése ellenére az öntözött területek nagysága a földkerekségen a XIX. század kezdetén hozzávetőlegesen 8 millió ha-t tett ki. Az öntözés újabbkori fellendülése a XIX. században indult meg. Indiában és Egyiptomban nagy öntözőművek épültek. Indiában többek közölt 1854-ben befejezték a Ganda-csatornát, Egyiptomban 1861-ben elkészült a Delta-gát, majd a századfordulóra az első Asszuáni gát. Igen sok kisebb öntözőrendszert létesítettek az USA nyugati részében. Olaszországban felújították Lombardia öntözőműveit, megépítették többek között a Cavour, a Villoresi és a Mariano csatornákat. Hasonló jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi Oroszországban is. III. Sándor orosz cár például 1887-ben a Murgáv folyó (Turkesztán) völgyében 115 000 ha lakatlan puszta területet vett birtokba és ott korszerű vízi építményekkel felszerelt öntözőgazdaságokat rendeztetek: be. A XIX. század végére az öntözött területek nagysága a világon elérte a 40 millió ha-t, vagyis a század folyamán ötszörösére emelkedett. Ebből Indiára 17 millió ha, Oroszországra 4, az USA-ra 3, Egyiptomra 2,4, Japánra 2,0, Olaszországra 1,6 millió ha jutott. A XX. századot számos egyéb bámulatba ejtő műszaki és tudományos eredménye mellett joggal nevezhetjük az „öntözés századának" is. Főleg a? utóbbi 20 év adatai tanúskodnak hatalmas méretű növekedésről. A világ öntözött területeinek nagyságát 1948-ban 82 millió ha-ra, míg 1965-ben 225 millió ha-ra becsülték. Mivel az öntözési adatgyűjtés az elmúlt években a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) és az 1950-ben alapított Nemzetközi öntözési és Lecsapolási Szövetség tevékenységének eredményeként nagymértékben tökéletesedett és kiterjedt, a két adatból nem lehet egyértelműen azt a következtetést levonni, hogy az elmúlt két évtized alatt az öntözött terület megháromszorozódott. De bizonyos, hogy a fejlődés roppant gyors, elsősorban a népesedés-robbanás és a növekvő népesség élelmiszerellátásának megoldása következtében (FAO-adatok szerint a világ népessége 1950—1965 között 34,3%-kal növekedett). Az öntözött és a mezőgazdasági területek földrészek szerinti megoszlását az 50. táblázat mutatja be. Látható, hogy a Föld kereken 1460 millió ha szántó és növénytelepítésű területének 15,5%-át, a teljes mező455