Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 9. Illés György: Ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás
1.2 A hévíztermelés lehetőségei Az ország hévízkészlete az eddig végzett kutatómunka eredményei sze- rint európai, sőt világviszonylatban is jelentékeny, mert a földi hőáram Magyarország földtani felépítése mellett kedvező és a magasabb hőfoktartományok szintjén jó víztartó képződmények vannak. Európai átlagban a mélységgel 33 m-enként növekszik 1 C°-kal a hőmérséklet, míg hazánkban ez az érték (az ún. geotermikus gradiens) 18 C°/m. Az ország területének mintegy 40%-a alkalmas hévíztermelésre és ennek mintegy 10%-án pedig kivételesen meleg (80 C°-nál melegebb) vizek is feltárhatók. A hévíztermelésre különösen alkalmas területek a nagyalföldi és kisalföldi üledékes képződmények. A Nagyalföldön elsősorban Csongrád, Szentes térsége, valamint Békés és Hajú megye egyes területei kedvezőek hévizek feltárására. A mészköves képződményekből az ország nagy területén termelhetők hévizek, a feltárási 398 87. ábra. A hévízkutak feltárásának fejlődése
