Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

Lebegő anyagokat, kolloidokat, hordalékokat tartalmaznak pl. a

— bányászatban tömedékeléshez megbontott homok- és pernyetárolókból elfolyó zagyvizek,

— a szénmosókból, osztályozókból származó használt vizek,

— a kohászatnál, a villamosenergia-termelésnél használatos revés vizek, salakeltávolításra használt zagyvizek stb.

Szervesanyag-tartalmúak pl.

— a cukoripari diffúziós és szeletprésvizek,

— a konzervipari, bőripari, húsipari, keményítőipari, szeszipari, tejipari, növényolajipari stb. szennyvizek,

— a műanyaggyártás egyes szennyvizei,

— a papíripar szennyvizeinek egy része (szulfitlúg).

Tűzveszélyes oldószereket tartalmazhatnak pl.

— a gépgyártásból kikerülő szennyvizek,

— a festékgyártási és egyéb vegyipari szennyvizek.

Savas és lúgos kémhatásúak pl.

— a különféle vegyipari szennyvizek (természetes alapanyagú műanyagok, festékek, zsírsavak, egyéb vegyipari termékek),

— gépipari páclevek,

— konzervipari (pl. lúgos hámozó), textilipari szennyvizek,

— a kohászat egyes szennyvízfajtái.

Mérgező anyagokat tartalmaznak pl. a kénhidrogént (műtrágyagyártás, műanyaggyártás) tartalmazó, felületnemesítésből származó ciános szennyvizek stb.

Kátrányt, fenolt tartalmaznak elsősorban:

— szénfeldolgozókból, szénlepárlókból, fatelítőkből, gázgenerátorokból kikerülő szennyvizek,

— a kokszolómű gázának mosásakor keletkező szennyvizek,

— a kőolajfinomítókból, gumi- és műanyagfeldolgozó iparból származó szennyvizek.

376