Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

I. Dr. Nagy László: A víz szerepe és jelentősége

talmaz oldott vagy lebegő anyagokat, amiért szín, szag, átltászóság, keménység és savas-lúgos állapot tekintetében igen különböző lehet.

A kémiailag tiszta víz fogalmát a természetben még leginkább a légkörben keletkező csapadék közelíti meg. Az esőcseppekben lebegő anyagok még nincsenek, de az áthatolt légrétegeket alkotó gázok már megtalálhatók bennük. A felszín közelében — attól függően, hogy iparvidék, erdő vagy mezőgazdasági művelésű területre hullik — már port és koromszemcséket apró szerves foszlányokat, sőt baktériumokat is ragadhat magával.

Az esővíz — eredetének megfelelően — az egyéb természetes vízféleségekkel szemben oldott sókat, különösen keménységet okozó sókat nem tartalmaz, ezért lágy víznek minősül, s mint ilyen, igen alkalmas mosáshoz, főzéshez és az élelmiszeripar számos készítményének előállításához. Ugyanakkor ez a lágy esővíz, mivel a levegőből rendszerint széndioxidot, a füstgázokból pedig kéndioxidot vett fel, egyes fémek és mésztartalmú építőanyagok oldására képes.

A felszíni vizek a talajjal és gyakran a talajvízzel te érintkeznek, ezért szinte minden esetben jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaznak. Ezek részben a vízben élő organizmusok anyagcseréjéből és a vízmosta fel36