Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

4.3 Az ipari vízhasználatok céljai

Az ipari vízgazdálkodással szorosan nem foglalkozók és a nagyközönség előtt egyértelmű gondolattársítással jár pl. a mezőgazdasági vízhasznosítások körébe tartozó öntözés említésekor maga az öntözési tevékenység és természetszerűleg a felhasznált víz minőségére alig gondolnak. Ezzel szemben az ipari vízgazdálkodás részét képező ipari vízellátás említésekor érdekes módon az ipari víz fogalma alatt hajlamosak vagyunk elsősorban a vízminőségre gondolni, ami helytelen. Ki kell ezért hangsúlyozni, hogy az ipari víz elvezetés önmagában nem vízminőséget, hanem ugyancsak vízhasználati célt határoz meg.

Az ipari termelés során a termék előállításához ipari vizet, míg az előállítással foglalkozók, az előállítástól független feladatok részére egyéb vizet igényelnek.

Az ipari vizek a felhasználás célja szerint lehetnek:

— hűtővizek,

— kazántápvizek,

— technológiai finomvizek,

— termékbe bedolgozott vizek,

— szállító, úsztató és osztályozó vizek.

Az ipari víztakarékosság gerince az ipari vízhasználatok túlnyomó százalékát kitevő hűtővízzel való kifogástalan gazdálkodás.

A hűtővízhasználatoknak különféle céljai lehetnek, Így:

— gázok, gőzök, folyadékok és szilárd anyagok hűtése,

— gépek álló és forgó alkatrészeinek hűtése,

— készülékek hűtése,

— vákuum létesítése.

A hőátadás módja lehetséges:

— közvetlen és közvetett hűtéssel.

A hűtővíz és a hűtendő anyag mozgási iránya szerint megkülönböztethetünk:

— párhuzamos (egyáramú) hűtést,

— ellenáramú hűtést.

A hűtés időtartama szerint megkülönböztetünk:

— folyamatos és szakaszos hűtést.

360