Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
Az iparosodási folyamat kezdetén az új ipartelepek helyének megválasztásakor a vízgazdálkodási szempontok nem érvényesültek kellő súllyal. így az iparosodó területek természetes vízkészlete és az összpontosult ipar vízigénye közötti különbség gyorsan csökkent. Ezen felül a tisztítatlan használt ipari vizek bevezetése számottevő mértékben növelte a természetes vizek szennyezettségét. Az új ipartelepek számára szükséges megfelelő mennyiségű és kellő minőségű frissvíz biztosítása mind nehezebbé vált. A frissvíz hiánya gátolta a fejlődést, rontotta a termelési eredményeket és egyes esetekben a termékek minőségét. Ezek a nehézségek is hozzájárultak azon felismeréshez, amely szerint a vizet ma olyan értékes nyersanyagnak tekintjük, amellyel gazdálkodni kell. Ez azért is fontos, mert egy-egy területen a felmerülő többcélú vízszükségletek (lakosság, mezőgazdaság, ipar stb.) ma is erősen emelkedő tendenciát mutatnak. Az ipari termelés vízszükségletének biztosításához kapcsolódó vízgazdálkodási feladatok az ipar fejlődésével párhuzamosan jelentkeztek és váltak mind súlyosabbá. Ezzel számos új kérdés merült fel. Megoldásukat a nem mindenben kielégítő jelenlegi helyzet rendezése, valamint a közeli és távolabbi jövőben várható ipari fejlődés előfeltételeinek megteremtése sürgeti. A magyar ipar fejlődéstörténetének vizsgálata azt mutatja, hogy a vízgazdálkodási szempontból jelentős egyes gyáripari iparágak (iparcsoportok) különböző időszakokban alakultak ki. Számuk és fejlettségük, a mai iparszerkezet, az ipari vízgazdálkodási feladatok szempontjából meghatározó jellegű. Ezért feladataink számbavétele, sokrétűségének megismerése célszerűen gyáriparunk mai szerkezetének áttekintésével kezdődhet. 3. Az iparszerkezet kialakulása, jellemzése A gyáripar szerkezeti tagozódásának vizsgálatakor rögtön szembetűnik az a széles körű és szerteágazó tevékenység, amely ma Magyarországon — és a világ más iparosodott területein — folyik. Az ipari vízgazdálkodás feladatai e bonyolult termelési tevékenységhez előfeltételként szükséges nagy meny- nyiségű víz biztosítása közben vetődnek fel. E feladatok nagyságrendjét és sokrétűségét a mindenkori iparszerkezet nagymértékben befolyásolja. Az országok iparának belső szerkezetét az előállított különféle termékek számától és mibenlététől függő termelési jelleg szerinti tagozódás, illetve a különböző iparágak által gyártott termékfajták mennyisége alakítja ki. A szerkezeti tagozódáson belül az ipar nyersanyagokat és energiát, termelési, valamint fogyasztási javakat állít elő. 23 A vízgazdálkodás fejlődése 353
