Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
védte az iparág fejlődését, sőt versenyképessége miatt osztrák és cseh tőkével kénytelenek voltak nálunk leányvállalatokat is létesíteni, ami az iparág szempontjából kedvező és hasznos volt. Ez az oka egyébként annak, hogy főleg az ország nyugati és északnyugati részén fejlődött a textilipar (Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Győr, Pápa). A bőrgyártás első nagy üzeme a XIX. század közepén létesült (Wolfner 1841). Az aránylagos nagy vízigény miatt a gyárak elsősorban a Duna mentén települtek és ezek a gyárak az istállózó állattenyésztés jó minőségű bőreit, míg a későbbi tisztántúli gyárak a gyengébb, ridegen tartott állatok bőreit dolgozták fel. Az építőanyagiparban legősibb téglagyártás és mészégetés, majd a cementgyártás alakult ki. A Bakony, Pilis, Mátra és Bükk vonulatában kezdettől fogva a kőbányászat fejlődött. Az élelmiszeripar mai 14 iparágának fokozatos kialakulása és a mai értelemben vett gyáripari jellege egymástól nagyon eltérő volt. A söripar hazai múltja a XI—XII. századig nyúlik vissza, önálló iparrá a XIV—XV. században válik, gyáripari jellegét a XIX. században kapta meg. A mai értelemben vett konzervipar hazánkban csaknem 100 éves, első üzeme a Vas megyei Rohon- con létesült 1872-ben. A XIX. század végén már öt üzem működött, míg 1921- től a 30-as évek végéig Kecskeméten, Nagykőrösön, Dunakeszin, Pakson, Hatvanban, továbbá Kaposvárott, Nagyatádon, Szigetváron helyeztek üzembe nagyobb konzervgyárakat. A hűtőipar gyakorlatilag csak 1950 után fejlődött és ekkor alakult ki a gyűjtőfogaimat meghatározó tartósítóipar. A dohányipar több mint száz éve kézműipari jelleggel indult és 1914- ben kezdtek dohánygyári gépeket felszerelni. A paprikafeldolgozó-iparban hazánkban szerkesztették az első hengerrel dolgozó őrlőmalmot. A szeszfőzés nálunk a XVIII. században kezdődött. A likőrgyártás csaknem 100 éves. A növényolajipar sokáig alárendelt szerepet játszott. Fellendülése a 30-as évek után indult meg. A cukoripar kialakulása Magyarországon az 1752-ben Fiúméban és 1794-ben Sopronban létesült üzemekkel kezdődött, akkor még csak nyers nádcukrot finomítottak. 1830—48 között 63 cukorfőző üzem működik, majd ez 17-re csökken. Az 1888. évi új cukoradótörvény megjelenését követő időszakban a hazai cukorgyártás erősen fejlődik és míg 1864-ben 10 ezer ton- na/év, úgy 1891-ben már 100 ezer tonna az évi termelés. Jelenleg 11 cukorgyár üzemel.
