Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
I. Dr. Nagy László: A víz szerepe és jelentősége
előállítása költséges, bonyolult folyamatot igényel. A nehéz víz ezért igen értékes vegyület. Érdekes megemlíteni, hogy az oxigénnek is van izotópja, mégpedig a 16 mellett 17 és 18 atomsúlyú is. Ennek megfelelően valójában kilenc különböző vízfajta létezik, amelyek az atomsúlyok feltüntetésével az alábbiak: H1H1016 víz WH^O17 HWO18 H2H2H16 nehéz víz H2H2017 H2H2018 H1H2016 H1H2017 H1H201S Tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy a fentiek a víz izotópjai, de tekintve, hogy például a nehéz víz több tulajdonsága eltér a közismert víztől forráspontja 10,142 C°, fagyáspontja 3,8 C°, a legnagyobb sűrűséghez tartozó hőmérséklet 11,6 C°), e megállapítás elméletileg nem lenne szabatos. A víznek — és most már a továbbiakban csak a közönséges vízről szólva — rendkívül nagy az oldóképessége. Ennek tulajdonítható, hogy számos kémiai elemmel és vegyülettel lép reakcióba. Az oldóképesség egyaránt vonatkozik szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagokra. Hatékonysága a feloldott anyag minőségétől és a víz hőmérsékletétől függ, amint 100 cm3 vízre vonatkoztatva az 5. ábra is mutatja. A melegebb víz a szilárd anyagokat hamarabb, a gázokat lassabban oldja. A kémiailag tiszta víz az elektromos áramot rosszul vezeti. Vezetőképessége bizonyos sóknak, savaknak vagy lúgoknak adagolásával jelentősen növelhető. A savas vagy lúgos víz elektromos áram hatására alkotó elemeire bontható. Ezt a vízbontási folyamatot elektrolízisnak nevezzük. A víz tulajdonságait a benne levő szilárd, vagy oldott anyagok — meny- nyiségüktől függően — szintén befolyásolják. Például a kálium és a magnézium só a víz keménységét — melyet ún. keménységi fokokban (nkf) szoktak megadni — határozza meg. Ennek alapján lágynak nevezzük a vizet, ha ke34
