Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 6. Dr. Krempels Tibor: Víztározás

A völgyalakok nagy változatosságát jellemzi, hogy míg — merő véletlen- ségből — a bemutatott két mesterséges tó völgyzáró gátjának magassága és hossza gyakorlatilag teljesen egyenlő, a Hámori-tó térfogata kereken tízszerese a recski tároló térfogatának. Mivel, hogy a mesterséges tavak építési költségének nagyobb része a gátra és a gáttal kapcsolatos üzemi berendezésre esik, érthető, hogy az elöntés miatt szükséges kisajátítás, útáthelyezések stb. miatt amúgyis drága tárolás költsége esetenként nagyon eltérő lehet.

3. Tározás a felszabadulástól napjainkig

A felszabadulás után, a vízügyek államosítások óta a tárolóépítés jelentős szerepet kapott. Az átfogó vízgazdálkodási tevékenység keretében sorra épültek a nagy létesítmények. Előbb az ötvenes évek elején a nagy öntözési program keretében síkvidéki tárolók épültek, elsősorban a Keleti- Főcsatorna rendszerében. Az ötvenes évek vége felé a súlypont áttevődött a domb- és hegyvidékre, a magyar középhegységre, ahol legtöbb vidéki ipartelepünk van és egyidejűleg legnagyobb az igény a belterjes, kertészeti jellegű mezőgazdasági fejlesztésre.

Az elmúlt 25 év alatt felépült összesen 15 síkvidéki mesterséges tó együttesen 20 millió m3 tárolótérfogattal és 110 dombvidéki, völgyzárógátas tároló 60 millió m3 térfogattal. Az aszályos időszakra összesen elraktározható 80 millió m3 víztömeg különösen értékes, hiszen olyan dombvidéki vagy síkvidéki területeknek biztosítja a vizet, amelyeket egyébként alig, vagy egyáltalán nem láthatnánk el vízzel.

Az ebben az időszakban épült tavak közül név szerint megemlítjük az alábbiakat:

3.1 Síkvidéki (körtöltéses) tavak

K—XI. Bakonszeg község mellett, a Keleti Főcsatorna rendszerében kiegyenlítő szerepet játszik. Térfogata 2,1 millió m3.

K—V. Balmazújváros mellett, a korábbi ismertetésnek megfelelően.

3.2 Dombvidéki (völgyzárógátas) tavak

A Bokodi-tó (1960) az Átaléren Oroszlánynál épült erőmű hűtőtavául szolgál. A gát legmagasabb helyén 10 m magas. A tó térfogata 3,5 millió m3.

A Rakaca-tó (79. kép) (1961). A Borsod megyei Szalonna és Meszes községek között a Rakaca-patakon ipari víztartalékra és élővíz kiegészítésre szolgál.

A gát legnagyobb magassága 10 m. A tó térfogata 5,8 millió m3.

301