Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 5. Dr. Kertai Ede: Vízerőhasznosítás

73. kép. A nagymarosi vízlépcső tervezése során áramlási vizsgálatok is készültek

az elhagyott Duna-medret tápláló víz hasznosítására 16 MW teljesítményű vízerőtelep szolgál. A két vízerőtelep együttes évi átlagos energiatermelése 2,92 milliárd kWh. A nagymarosi folyami vízerőtelep 10 gépegysége 9,4 m esést és 3250 m3/s vízhozamot hasznosít. A beépített teljesítmény 175 MW, az évi átlagos energiatermelés 1,0 milliárd kWh. Az energián a két ország 50—50%-ban fog osztozni.

A tervek megvalósításából jelentős előnyök származnak a nemzetközi hajózás számára is. A Pozsony és Gönyű közötti gázlós szakasz a Vaskapu után a Dunának hajózási szempontból a legrosszabb szakasza. A hirtelen eséscsökkenés miatt a Duna itt rakja le hordalékát, s az állandó feltöltődés sok nehézséget jelent a hajózásnak. Az elmúlt évszázad költséges folyamszabályozási munkáival sem sikerült a hajózási kisvízszint alatt a 20 dm-es vízmélységet biztosítani. A terv Pozsony és Nagymaros között 3,65 m, Nagymaros és Budapest között pedig 3,0 m mélységű, egyéb szempontból is kedvező hajóutat biztosít.

288