Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők
A kikötő előirányzott évi forgalma 1,5 millió t, amiből 0,9 millió t érc- és mészkőkirakás és 0,6 millió t kohósalak, készáru- és félkészáru-berakás. A medence sziget felőli partját képezték ki rakpartnak. Itt kereken 560 m hosszú függőleges partfalat építettek süllyesztett szekrényekből. A szekrények nagyobb részét a Soroksári Duna-ág alsó torkolatánál lévő tassi hajózsilip kamrájában készítették, és a Dunán úsztatták a helyszínre, összesen 51 db 10 m hosszú és 2 db 22,70 m hosszú szekrényt építettek. A partfal szabad magassága 11,30 m. A korai túlzott terhelés miatt a partfal megcsúszott. A vízszintes elmozdulás 5,83 m, a függőleges 0,62 m volt. A partfal helyre- állítása jelentős többletmunkát okozott. A kikötőt 1955-ben adták át a forgalomnak. 3.33 Balatoni kikötők A Balaton kikötői legnagyobb részben az üdülés céljait — kirándulás, vízisport — szolgálják. A teherszállítás másodlagos. Kisebb teherforgalmat bonyolítanak le a partmenti építkezések és a halászat érdekében. 69. kép. 1950-ben épült a Dunai Vasmű kikötője 269
