Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők

Oderáig (a Maas folyó, a Rajnát Amszterdammal összekötő csatorna, az az Albert-csatorna, a Dortmund—Ems-csatorna, a Mittelland csatorna, az Elba, az Odera stb.), valamint a Duna és mellékfolyói (Tisza, Dráva, Száva). A Dunának ma még sem a Rajnával, sem pedig az Oderával nincs kapcsolata.

3. A harmadik övezet víziút-hálózatát a Szovjetunió európai területének víziútjai alkotják. Európa összes víziútjainak 60%-a — mintegy 80 000 km — ezen a területen található.

A szovjet víziutak két nagy víziútrendszert alkotnak. Ezeken kívül még néhány jelentősebb vízfolyáson hajóznak.

Az egyik víziútrendszer gerincét a 3690 km hosszú Volga alkotja. A Leninről elnevezett Volga—Don-csatorna 1952. évi megnyitása óta ez a hatalmas víziútrendszer öt tengert kapcsol össze: a Fekete-, a Káspi-, az Északi Jeges-, a Fehér- és a Balti-tengert. így vált Moszkva a Moszkva-csa- torna révén öt tenger kikötőjévé.

A másik nagy víziútrendszer a Dnyepert és mellékfolyóit, továbbá a Pripjaty folyót foglalja magában.

251