Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
zási munkáknál a természetvédelmi és vízélettani szempontokat is figyelembe veszik. A tó vízszintjét döntő mértékben a betorkolló Császár-víz vízhozama és a fölös vizeket elszállító Dinnyés—Kajtori csatorna kapacitása határozza meg. A tervek szerint a Császár-vízen a Zámolyi és Pátkai tározók kiépítésével összesen 15 millió m3 vizet tároznak a tó vízutánpótlásának, illetve vízszintszabályozásának biztosítására, a fölös vizek elvezetésére pedig bővítik a Dinnyés—Kajtori csatornát. Az igények figyelembevételével rendezik elsősorban Agárd, Gárdony, és Velence térségében a partokat, partfalakat építenek ki, parti feltöltéseket végeznek a mederkotrásból kikerülő anyagból. A szabályozási munkák nagyobb része azonban még a következő időszak feladatai között szerepel. 4.3 A Fertő tó szabályozása A Fertő tó Soprontól É ra túlnyomó részben Ausztria területére eső átlagos vízállásnál 280 km2 felületű, 55%-ban nádas tó. Átlagos mélysége 0,9 m, hossza 35 km, átlagos szélessége 8 km. A tó vízgyűjtő területe 1383 km2, a vízutánpótlást elsősorban a tóba Ausztria területén torkolló Vutka patak és magyar területen a Rákos patak biztosítja, míg a fölös vizeket a Hanság főcsatorna vezeti a Rábcába. A tó vízjárása régebben igen szélsőséges volt és a vízszintingadozás elérte a 280 cm-t is, sőt nem egyszer teljesen kiszáradt. A múlt században a Rába szabályozásával a tóból az árvizeket kirekesztették. A Hanság főcsatorna megépítésével a tó és a hansági lápterület le- csapolását is tervezték. Később a tó részleges lecsapolásában állapodtak meg és 1908-ban zsilipet építettek a vízszint szabályozására. 1930—1940 között több terv készült a tó szabályozására, amelyek lényegében a tó részleges lecsapolását irányozták elő, a vízutánpótlást pedig egy, a Dunából Rajkánál kiinduló tápcsatornával tervezték biztosítani. A tervek a második világháború miatt nem valósultak meg. A tó vízszintjének szabályozására, a vízutánpótlás biztosítására, a partkialakításra további vizsgálatok folynak. Jelentősebb építési munka 1985-ig nincs előirányozva. 5. A folyó- és tószabályozás eredményei és további feladatai Magyarországon Az 1970 előtt elvégzett szabályozási munkák eredményeként folyóink összes hosszának 20%-a egészen, további 22%-a részben szabályozott, 245
