Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
átmetszés készült, a folyót két oldalt betöltésezték, a töltések védelmére pedig partvédőművek épültek. A Fekete-Körös magyar szakaszán 20 helyen folyt szabályozási munka, összesen 9 km hosszban. Ebből 1945-ig csupán 6 helyen épült partbiztosítás kereken 1 km hosszban, a többi mű a felszabadulás után készült. A szabályozás eredménnyel járt, az árhullámok levonulása kedvezőbb lett, a meder beágyazott, de vándorlásra még hajlamos, további partvédőművek építésére van szükség. c) A Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása A Sebes-Körös hossza 209 km, ebből magyar szakasz 59 km. Nagyvízi szabályozását a múlt század második felében hajtották végre 24 mederátvágással, a Sárréten létesített 35 km hosszú új csatornával és kétoldali betöltésezésével. Ezzel megteremtették az egységes Sebes-Köröst. A töltések védelmére partvédőművek épültek, a medervándorlás megakadályozására az elmúlt években mederrendezési munkát, az árvízszintek csökkentésére pedig az erősen hordalékos, feltöltődő függőmedrű folyó mentén hullámtérrendezést végeztek. Az említett folyószabályozási munkák összesen 18 km hosszban 1945 utáni időben kerültek megvalósításra. Torkolati szakasza Körösladányig, a békésszentandrási duzzasztás hatására hajózható. A vízrendszerbe tartozó Berettyó folyó hossza 204 km, ebből a magyar szakasz 77 km. Szabályozása 1855-ben indult meg a Bakonszeg—szeghalmi átvágással, s ezzel egyidejűleg a kétoldali töltések építésével, majd partvédőművek létesítésével. Az átvágások száma meghaladja a 100-at. 1945. után a Berettyón csupán néhány helyen — Péterszeg, Váncosd, Hencida és Kismarja községek határában — folyt átmetszési munka és mintegy 2 km hosszban partvédőmű építése. A hullámtér még rendezésre, 27 km folyószakasz pedig szabályozásra szorul. d) A Kettős-, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó főcsatorna szabályozása A Fekete- és Fehér-Körös egyesüléséből keletkezik a Kettős-Körös, majd ez Körösladány alatt a Sebes-Körössel egyesülve már mint Hármas-Körös folytatja útját, jobb oldalról befogadva a Hortobágy—Berettyót. 16 A vízgazdálkodás fejlődése 241
