Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
pet csak 1956 után építették meg, amellyel az energiatermelés mellett szükség esetén a Dunaágba vizet is lehet szivattyúzni. A Dunaágat az alsó torkolattól, mintegy 600 m-re földgáttal zárták el. A gátba hajózsilipet, és vízbeeresztő zsilipet egyesített vízerőtelepet építettek. Ez az ún. Tassi zsilip, amelynek építését 1927-ben fejezték be. Ezzel az egész Dunaágat csatornázták. Az 1956 márciusi katasztrofális jegesárvíz a földgátat átszakította, a vízerőtelep a leeresztő zsilipekkel elpusztult, a hajózsilip azonban megmaradt. A vízerőtelepet nem állították helyre, a szakadást kővel és hidromecha- nizációs feltöltéssel elzárták, a hajózsilip felsőfőjének támkapui helyett mozgatható szegmens gátat építettek, amely biztosítja mind a vízleeresztést, mind pedig a hajózást. A Soroksári Dunaágban a két vízlépcsővel állandó üzemvízszintet tartanak túlnyomóan 97,00—96,80 m. A, f. szint magasságban. A Soroksári Dunaág felső szakasza feliszapolódik, ezért rendszeresen kotorják és a kotrási anyagot partrendezésre használják, sok szakaszon partbiztosítást is építettek. Rohamosan fejlődik a nyaralási lehetőség, élénk vízisport és sporthorgászat van. Számos halásztanya található. A Dunaágat tervszerűen halakkal telepítik be. Mindezekért szükséges a természeti szépségek meghagyásával a kulturált egészségügyi viszonyok megteremtése az egész Soroksári-ág mentén. 2.24 A Rába és a Marcal szabályozása A Rába teljes hossza 303 km, Szentgotthárd felett részben államhatárt képez, magyarországi szakaszának hossza 192 km. Sárvár (84 fkm) feletti szakaszán, ahol helyi jelentőségű partbiztosításokon kívül egyéb szabályozás eddig nem történt, a meder sok helyen elfajult. A múlt század második felében lefolyási viszonyokat akadályozó 17 malomgátat elbontottak. A szabályozást az ármentesítéssel együtt 1886—1893 között végezték el. A folyót Sárvártól lefelé a torkolatig közel párhuzamosan futó töltések közé fogták és 80 átmetszéssel, kereken 48 km-rel rövidítették meg a Sárvár—Győr közötti, korábban 132 km hosszú szakaszt. A Rába medrének szabályozatlansága, a kedvezőtlen nyílású hidak és az erőművek duzzasztói miatt a helyi jégtorlódás veszélye fennáll, azonban ezeket robbantással, a torkolatnál pedig kis jégtörőhajókkal sikerült elhárítani. A Rábán jelenleg 5 kis vízerőmű üzemel. A folyó 65,6 fkm szelvényében 228
