Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
A Duna-szabályozás értékelése A Dunán 1970-ig összesen 375 km hosszban végeztek szabályozási munkát. A jelenlegi állapot és igények figyelembevételével még 287 km hosszban a részlegesen már elvégzett szabályozások kiegészítésre szorulnak, illetve 18 km hosszban új szabályozás szükséges. 2.14 A Duna-szabályozás nemzetközi vonatkozásai A Duna ma 8 ország területén folyik keresztül. Az 1815. évi Bécsi Kongresszus kimondta a partmenti országok számára a hajózás szabadságának elvét. Az 1856. évi Párizsi Egyezmény két, Dunával foglalkozó bizottságot hozott létre. A második világháború után, 1948-ban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és Szovjetunió Belgrádban megkötötték a dunai hajózás szabályozására vonatkozó egyezményt. Az egyezmény szerint a Dunán való hajózás szabad és nyitva áll valamennyi állam számára, az egyenjogúság elvének biztosítása mellett. Az egyezmény hatálya kiterjed a Dunának Ulmtól a Sulina csatornán keresztül a Fekete tengerig terjedő szakaszára. Ausztria 1960-ban csatlakozott az egyezményhez. 2.2 A Duna magyarországi mellékágainak és mellékfolyóinak szabályozása 2.21 A Moson/ Dunaág szabályozása A Mosoni Dunaágat 1894-ben úgy szabályozták, hogy a hajózás érdekében kisvizeknél 64 m3/sec vízmennyiséget, nagyvizeknél pedig annyit tudjanak bevezetni, amennyit a középvízi meder kártétel nélkül képes befogadni. A vízmennyiség szabályozására 1905—1908. években épült a rajkai vízbeeresztő zsilip. Ezzel a Szigetközt is védték az árvizektől. Lejjebb mintegy 500 m-rel 1960-as években új zsilipet építettek árvízvédelmi érdekből. Győr alatt az első világháború végén létesítették a Dunaágból kiágazó Iparcsatornát kikötők céljára. A Győr alatti 14 km hosszú szakaszt 1927-ben részben szabályozási művekkel, partbiztosításokkal látták el. 2.22 A Szentendrei Dunaág szabályozása A Dunaág a Duna vízhozamának kb. 1/3-át szállítja. A meder viszonylag egyensúlyban van, jégjárás szempontjából sem veszélyes. Ennek tudható 226
