Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
I. Dr. Nagy László: A víz szerepe és jelentősége
szeti javak egyike volt, az igények kielégítése nem okozott gondot. A népesség szaporodásával, a városiasodás meggyorsulásával, a gazdasági élet rohamos fejlődésével azonban az igények ugrásszerűen növekedtek. Az embernek fel kellett ismernie a vízzel való tudatos gazdálkodás szükségességét, azt, hogy a víz ma már a legfontosabb gazdasági javak egyike. Bősége vagy hiánya nem elháríthatatlan természeti csapás, mert a víz a tudomány, a technika eszközeivel megszelídíthető, mennyisége térben s egyszersmint időben is az igényekhez igazítható. 1. A víz a természetben Már iskolában megismertették velünk, hogy a víz szüntelenül vándorol, a kis erekből a patakokból, onnan a nagy folyókba, majd a tengerekbe, s közben a Nap hőhatására megindul a víz párolgási folyamata, hogy a felhő- képződés útján eső, hó vagy akár jég alakjában ismét a földre jusson, ahonnan a patakok és folyók gyűjtik újra össze, s vezetik medrükben a tengerbe. Talán arra is visszaemlékezünk, hogy a lehullott csapadék egy része — ahogy tanultuk: harmada — elpárolog, második harmada lefolyik a patakok és folyók völgyébe és a harmadik része beszivárog a talajba. Ez általánosságban igaz, de ma már e kérdésről egy kicsit részletesebben is tájékozódhatunk. A víz természetes körforgásának ugyanis több állomása van. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést az 1. ábra segítségével. A tengerből elpárolgott víz a légkörbe jut, ahonnan csapadék alakjában részben ismét a tengerbe, részben ún. visszapárolgás révén — még mielőtt lehullhatna — újra a légkörbe kerül, részben pedig a szárazföldre hullik. A szárazföldön a csapadék egy része, az éghajlattól függően közvetlenül elpárolog, másik része lefolyik a patakok és folyók medrébe, harmadik része pedig beszivárog a talajba. Ez a talajba jutott rész azonban, zömmel a növényzet párologtatása révén, ismét a légtérbe kerül, illetve forrást, vagy medret találva a tengerbe tér vissza. A beszivárgott csapadék nagyon kis töredéke a mélyebb rétegekbe ér, s ez általában hosszabb-rövidebb ideig nem vesz részt a víz hidrológiai körfolyamatában. A víz természeti körforgása, a Föld vízkészletének rendszeres megújulása, valójában a víz újratermelésének természeti folyamata. A víz azonban nemcsak a természetben, hanem a társadalomban is állandó mozgásban van. tehát itt a víznek egy másik körfolyamata alakul ki. A víz természeti körfolyamata és a víz társadalmi körforgása, a víznek a társadalom újratermelési 20
