Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

— Hidromechanizációs töltéserősítés technológiája.

— A vízáteresztő töltések szigetelésére alkalmas anyagok: bentonit, aszfalt, kátrány, műanyagok felhasználásának kikísérletezése.

— Az árvízvédelmi szempontból hatékony réselési módszerekre és vízzárásra alkalmas olcsó réskitöltő anyagok.

— Kisebb karbantartási munkák kivitelének gépesített technológiája, beleértve a gyeptakaró- és véderdőápolási munkákat is.

— Az árvízvédelmi töltések koronájának járhatóvá tételére alkalmas eljárások, ideiglenes utak építésének technológiája.

6.65 Az árvédelem gazdasági hatékonyságának vizsgálata

— Az ármentesítés gazdaságilag leghatékonyabb fejlesztése (árvízi öblözetként a védelmi és védekezési rendszer gazdasági hatékonyságának vizsgálata).

A kutatási és műszaki fejlesztési feladatok megalapozottsága érdekében széles körű kis- és nagyminta, valamint a védvonalak néhány jellemző pontjain létesített kísérleti szakaszon helyszíni üzemi kísérleteket kell végrehajtani.

7. Az árvízvédekezésre felkészülés, a védekezés végrehajtása

Az árvízvédelmi művek jelenlegi kiépítési állapotában, de a tervezett fejlesztés végrehajtása után is gondoskodni kell a földműveknek és a műtárgyaknak állandó felügyeletéről, valamint a korszerű védekezési módszerek megfelelő alkalmazásáról. Az árvédekezési szervezet fejlesztése ezért igen fontos feladat.

7.1 A védekezésre vonatkozó törvények, utasítások

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és annak végrehajtásáról megjelent 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet, többek között a vizek kártételei elleni védekezés alapvető szabályozását is tartalmazza.

Az árvíz- és belvízvédekezés részletes szabályait az OVH elnöke az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzatban (OÁBSZ) állapítja meg, a védekezés felvonulási és együttműködési tervét pedig az érdekelt miniszterekkel együttesen szabályozza.

202