Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

— A töltések alakjának és keresztmetszeti méreteinek olyan megállapítása, mely a talajmechanikai, szivárgástani követelményeken túlmenően a gépi fenntartási igényeket is kielégíti.

— A hullámtéri és a mentett oldali anyaggödrök és holtágak betöltése ott, ahol azok a töltés biztonságát veszélyeztetik.

— A töltéshez tartozó altalajtömb védképességének növelése összhangban a töltés védőképességével.

— A helytelen vonalozású, az árvíz- és jég levonulását akadályozó töltésszakaszok áthelyezése.

— A hullámtéri véderdő olyan mértékű kiépítése, mely képes a hullámverést megtörni.

— Az árvíz időszakában a mentesített területen jelentkező fakadóvizek csökkentése, illetőleg megszüntetése védelmi létesítményekkel.

— Az árvízvédekezés végrehajtásához szükséges gátőrtelepek, gépesített árvízvédelmi osztagok telephelyeinek, a biztonságos hírközlésének, a védelmi anyagoknak és gépeknek fejlesztése és korszerűsítése.

— A töltéseket megközelítő legfontosabb útvonalak kiépítése és a töltéskoronák közlekedés céljára történő járhatóvá tétele.

— A még be nem védett árterületek ármentesítése.

— Lokalizáló töltések védőképességének biztosítása.

— Kör- és nyárigátak fejlesztése és új védelmi művek építése.

— Árvízelőrejelzés korszerűsítése.

— Árvízvédelmi kutatások, kísérletek végrehajtása.

31. táblázat

Földműn

k a 1000 m3

Védvonal

Magasítás és erősítés

Új töltés

Egyéb*

összesen

Dunamenti védvonalak

9 000

2 000

8 000

19 000

Duna mellékfolyói menti védvonalak

3 000

1 100

2 000

6 100

riszamenti védvonalak

10 300

2 300

1 500

14 100

Tisza mellékfolyói menti védvonalak

13 400

3 300

2 400

19 100

összesen:

35 700

8 700

13 900

58 300

Megjegyzés:

* Egyéb földmunka az előterek, anyaggödrök feltöltéséhez, szorítógátak építéséhe szükséges mennyiséget tartalmazza.

190