Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

4. A fejlesztés műszaki tervezési kérdései

A tervezés hidrológiai előmunkálatai keretében az érintett folyó mentén meg kell határozni mindazokat a jellemzőket, melyek a gát méreteit a jelenben, de a természetes viszonyok előrelátható változása vagy mesterséges beavatkozások hatására a jövőben is befolyásolják.

a) A mértékadó áivízszint a hazai gyakorlatban általánosan az eddig észlelt legmagasabb árvizek szintjéből megállapított „tapasztalati" mértékadó árvízszint volt. Ha hidrológiai vagy hidraulikai okokból magasabb árvízszint bekövetkezésével kellett számolni, a tapasztalati árvízszintet számítással javították. Ez volt a „számított” mértékadó árvízszint.

Egyes folyóinkon, de különösen a Dunának az Ipolytorok- és a déli országhatár közötti szakaszán, a veszedelmes árvizeket a jéglevonulások, a jégtorlódásos árvizek okozzák. A jégjárás hatása az árvizek alakulására a meder változásainak is függvénye, a mederszabályozási munkák előrehaladása a jéglevonulást és a jeges árvizek szintjét kedvezően befolyásolhatja.

A tervezési alapadatok tökéletesítése szükségessé teszi

— folyóink mértékadó jégmentes árvízszinljeinek és vízhozamainak a valószínűségelmélet és matematikai statisztika korszerű módszereinek alkalmazásával történő meghatározását;

— a mértékadó jeges árvízszintek felülvizsgálata;

— az árvizek tartósságának és az elöntések időtartamának, valamint számának ugyancsak a valószínűségszámítás alkalmazásával történő meghatározását.

b) A tervezésnél a geológiai és talajmechanikai viszonyokat, a különböző kőzet- és talajrétegek geometriai és fizikai jellemzőit, a talajvíz építés előtti és utáni (árvédelmi körülmények közötti) helyzetét figyelembe kell venni.

Legfontosabb teendők:

— tisztázni az altalaj szivárgási viszonyait, feltárni a vízvezető réteg vastagságát, változékonyságát, szivárgási tényezőjének szélső értékeit,

— gondot fordítani az áttöltésezendő holtmedrekre,

— figyelemmel lenni a töltés alatti rétegek szilárdsági tulajdonságaira és az építésre felhasználandó talajok minőségére,

— a töltéseket — vízzáróságuk biztosítása mellett — megfelelő építési móddal olyan szemcsés anyagból tervezni (kavicsos homok, durva homok), melynek állékonyságát az átázás minél kisebb mértékben befolyásolja.

7 85