Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem
3.54 Hullámtéri véderdő A hullámtéri véderdőket több évtizedes árvízi tapasztalatok alapján alakították ki. Töltésezett folyóink hullámtéri véderdejének kiterjedése a Duna völgyében 1700 ha, a Tisza völgyében 8000 ha, összesen: 9700 ha. A hullámtéri véderdők mintegy 50%-ának védképessége nem kielégítő, mintegy 80%-a felső termőrétegtől megfosztott anyaggödrök, általában gyenge minőségű talaján tenyészik. 3.55 Gátőrtelepek (gátőrházak, árvízvédelmi raktárak, munkásszállások) A gátőrtelepek nagy részét a múlt század végén és a század elején építették a társulatok, így ezek zöme elavult, telepítésük nem felel meg a korszerű követelményeknek, összesen mintegy 500 gátőrtelep van jelenleg, nagyrészük megfelelő raktár és munkásszállás nélkül. 3.56 Árvízvédelmi töltéseket megközelítő utak, töltéskoronák járhatóvá tétele A töltésekhez vezető utak nagy része burkolatlan földút, nagyon sok helyen elhanyagolt állapotban vannak. A töltések koronáján rossz időben a közlekedés nemcsak veszélyes, hanem sokszor lehetetlen és ez igen nagy hátrány árvédekezéskor. Az 1965. évi dunai árvízvédekezés alatt ugyan már építettek megközelítő utakat, de ezek is burkolatlanok. A szigetközi védvonalak mentén elsősorban a koronát szórták be kaviccsal és tették alkalmassá közlekedés céljára. Itt ez a módszer megfelel. 3.57 Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) és az ár- vízvédelmi osztagok telephelyeinek jelenlegi helyzete Az igazgatóságoknál 1949—1955. évek folyamán az ÁBKSZ mintájára az ár- és belvízvédekezés eredményesebbé tétele érdekében árvízvédelmi gépesített osztagokat szerveztek. Az osztagok és az ÁBKSZ elhelyezésére telephelyeket létesítettek, ahol az anyagokat, gépeket, eszközöket tárolják. A telephelyek a mai igényeknek már nem felelnek meg, fejlesztésre szorulnak. 182
