Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

Helyi viszonylatban számos helyen pusztító az erózió. így pl. az erdélyi medencében a túllegeltetés következtében, vagy egyes szőlőtermelő vidékeken (Tolnában, Győr megyében, Hevesben) a lejtő irányú művelés hatására. A lejtők helyes — szintvonal irányú — művelése, továbbá a sáncolás, ami a csapadékvizek jobb értékesítése, a vízjárás kiegyenlítése és a talaj védelme szempontjából egyaránt rendkívül fontos, csak lassan hódít teret.

1.7 Az emberi tevékenység hidrológiai jelentősége

Az ember, mindenütt, ahol él, tevékenységével számtalan módon belenyúl a vizek életébe. Ha erdőt írt, vagy feltöri a földet, hogy szántóként hasznosítsa, ha utat épít, vagy épületet emel — máris megváltoztatja a természetes beszivárgási és lefolyási viszonyokat, bár a hatás nem mérhető.

A vízimunkálatok azonban már érezhetően befolyásolhatják a vízviszonyokat.

Az árvizek gátak közé szorítása pl. kb. 3 m-rel emelte meg a Tisza árvizeinek szintjét. A folyóinkon a múlt század folyamán készített nagyszámú átvágás következtében mélyültek a medrek, és a kisvizek szintje sok helyütt 2 m-rel is lejjebb szállt. A kétféle beavatkozás együttes hatására meggyorsult az árvizek levonulása.

A belvízlevezető hálózat kiépítése révén az Alföld ma 2—4 hét alatt megszabadul a pangó tavaszi vizektől, amelyek a múltban csak a nyár végére tűntek el, vagy éppen állandó mocsarakat alkottak.

Az éghajlat szárazabbá válásának vádja ugyan nem helytálló, mert a csapadékot hozó páradús légtömegek a világtengerek felől érkeznek és nem a helyi párolgásból táplálkoznak, de a vízkörforgásban vitathatatlanul — szükséges és üdvös — időbeli eltolódás állott be.

További változást okoz az öntözés nagyobbfokú elterjedése, mert a növényzet valóban „elhasználja” a reá juttatott vizet és ez a vízfolyások kis vízhozamának csökkenésében közvetlenül megmutatkozik. A Tisza csatornázása: a Tiszalöki és a most épülő Kiskörei Vízlépcső éppen azt szolgálja, hogy a mederben tartalékolja az öntözéshez szükséges, a folyó számára azonban elvesző vizet.

A duzzasztás a meder közvetlen környezetében a talajvíz szintjét is megemeli. Az árvizekre azonban nincs hatással, mert útjukat árvíz idején szabaddá teszik.

Végül a hegyvidékeken a vízerőhasznosítás céljából épülő tározók és a vízjárás kiegyenlítését: az árvizek visszatartását és a kisvíz szaporítását szolgálják. Ezek a létesítmények helyileg gyökeresen megváltoztatják egy-egy kisvízfolyás vízjárását, de nagy folyóink árvizeit nem tudják csökkenteni.

117