Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

11,2 C° évi középhőmérséklettel az ország legmelegebb része. Észak felé haladva az évi középhőmérséklet csökken (Kisvárda 9,0 C°). Ebben természetesen részes a fokozódó szárazföldi befolyás is, amely nagy téli hidegekben nyilvánul meg.

A hőmérséklet évi járását is befolyásolja a tengerszint feletti magasság. Amíg az Alföldön — az északkeleti részeket leszámítva — csak a januári középhőmérséklet száll számottevően a fagypont alá, a hegyekben mindhárom téli hónapban kemény hidegek uralkodnak. 1000 m fölötti magasságban novembertől áprilisig tart a tél uralma, 3000 m-en pedig csak a két nyári hónapban pozitív a középhőmérséklet (11. táblázat).

11. táblázat

OJ

■o

IX.

X.

XI.

XII. 1.

II. |

III.

IV.

V.

VI.

Állomás

o<

O £ 2

havi középhőmérséklet,

C"

Szeged

(Nagy

Alföld)

Szolnok

79

11,9

5,9

1,4 —1,2

0,6

6,3

11,4

(Nagy

Alföld)

Farkasgyepü

95

11,0

4,7

0,2 —2,0

—0,1

5,6

10,8

(Bakony)

Bükkszentkereszt

400

9,8

4,0

—0,2 —2,2

—0,7

4,3

9,1

(Bükk)

Kékestető

562

8,0

1,5

—1,9 —3,6

—2,8

1,8

6,9

(Mátra)

Semmering

999

6,1

0,7-2,2 —4,0

—3,3

0,2

4,7

(Stájer Alpok) Gerlos

1012

6,7

1,8

—1,2 -2,6

—1,7

1,3

5,2

(Kitzbüheli

Alpok)

1241

9,4

4,2

—1,0

—5,2 —6,8

—5,0-1,0

3,1

Csorbató

(Magas Tátra) Moserboden

1330

4,1

—0,6-3,7 —5,5

—5,2-2,3

1,9

(Magas

Tauern)

1962

6,6

2,6

—2,2-5,6 —7,1

—6,8-3,8-0,7

3,6

7,0

Sonnblick

(Magas

Tauern)

3106

—1.1-4,6

—8,8

—11,6 —13,0

—13,3-11,4-8,5

—3,9-0,9

A téli hőmérséklet leírt alakulásának igen nagy a hidrológiai jelentősége. A természet a magas hegységekben mintegy víztartalékot képez a nagy nyári párolgás idejére.

A fagyos időszakban jégpáncélt öltenek az álló- és folyóvizek. A jégborítás szokásos és éghajlatunkon lehetséges időtartamát az ötnapi hőmér8 A vízgazdálkodás fejlődése

113