Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
hatnak 4—5 mm-t. Budapesten, a Meteorológiai Intézetben 1929. augusztus 13-án, 1 óra alatt 53 mm-t mértek. Ugyanakkor Pesthidegkúton 73, a főváros délkeleti részén csak 5 mm hullott. 1932. július 11-én, a Meteorológiai Intézet műszere csak 27 mm csapadékot jelzett, de az Ecseri úton 112 mm-t, Pestlőrincen 116 mm-t mértek. Az ilyen felhőszakadások ritkaságszámba mennek. A fővárosi csatorna- hálózat méretezésében — az előfordulás gyakoriságát is figyelembe véve — a 79. ábrán feltüntetett értékeket tekintik mértékadónak. (Mivel a műszaki gyakorlatban a csapadék hevességét az 1 hektárnyi területre másodpercenként lehulló, literekben kifejezett vízmennyiséggel jellemzik, az ábrán ezeket az értékeket is feltüntettük.) 24 órai csapadék-maximum ként a következő értékeket jegyezték fel: 1953. jún. 9-én, a Komárom megyei Dadon kb. 260 mm, 1912. aug. 31-én, Veszprémben 187 mm, 1937. aug. 1-én, a Zala megyei Becsehelyen 158 mm, 1938. júl. 18-án, a Bihar megyei Méhkeréken 135 mm. • Ezek már ritkaságszámba menő, katasztrofális felhőszakadásokból adódtak, kis területre terjedtek ki és ezért nem szoktak velük számolni. Hiszen már a 40 mm-t meghaladó 24 órai csapadék előfordulási gyakorisága is legfeljebb csak egy-két ezrelék. A késő őszi és a téli hónapokban alig is van ilyenre példa. 1.52 A hó A hideg idő beálltával a csapadék hó alakjában hullik, és fagypont alatti hőmérséklet esetén fehérbe öltözteti a vízgyűjtőterület felszínét. A hótakaróban felhalmozott víz hirtelen olvadás esetén árvizek okozója lehet, de a magas hegységben tartalékot jelent a nyári félév idejére. Késő ősszel jelentékeny szerephez jut a kisvizek alakulásában is, mert a vízgyűjtőterület hóval borított magasabb fekvésű részei ilyenkor mintegy kikapcsolódnak a lefolyás folyamatából. A dunai vízgyűjtő hótakarójának jelentőségéről az osztrák és magyar adatok felhasználásával készült 20. ábra alapján alkothatunk fogalmat. A hó 2000 m magasságban már október első napjaiban megáll, és május végéig megmarad. Átlagos tar tárná 200 nap — csaknem 7 hónap! Ezer méteren egy hónappal később alakul ki a tartós hólepel és április első de- kádjában tűnik el: átlag 5 hónapon (155 napon) át borítja a felszínt. 709
