Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)
Bevezetés
bekövetkező változásokkal. Az építési anyagok minősége és beépítés utáni állapota nemcsak az előírások pontos betartása miatt, hanem a technológia ellenőrzése miatt is rendkívül fontos. Egyes vízépítési fázisok időtartama és anyagmennyisége előre pontosan meg sem tervezhető (pl. injektálás), hanem csak a helyszíni ellenőrző vizsgálat eredményei alapján lehet abbahagyásuk időpontját eldönteni. A beton szilárdulási folyamata ugyanígy kihat az építés ütemére és a benne kialakuló feszültségi állapot ismerete számos kellemetlenségtől menthet meg. Az egyes építési blokkok elmozdulásainak ismerete lehetőséget ad az építés fázisában kellemetlen jelenségek előrejelzésére vagy megelőzésére. Az építő tehát egyes munkafázisoknál egyszerűen nem nélkülözheti az ellenőrző méréseket, azok a munkafolyamat technológiájához szükségesek, más esetekben pedig csak a mérési adatok ismeretében dönthet bizonyos építési folyamat felől. Az építmény elkészülte után az üzembentartónak a rendeltetésszerű kezeléshez bizonyos előírásokra van szüksége. Ezeket bizonyos feltételezésekkel a tervező többnyire elkészítette, de előfordul, hogy erre nem volt lehetősége. A szerkezetek célszerű működtetéséhez tehát helyszíni méréseket kell végezni, amelyek vagy a tervező készítette üzemi utasítás igazolására, vagy ilyen kezelési utasítás összeállítására szolgálnak. Egyes esetekben a kedvezőtlen üzemi állapotok (például rezgés- vagy kimosásveszély) elkerülését is csak mérések segítségével lehet elérni. A nagyértékű műtárgy épségben és üzemképes állapotban tartása sem kis gond A műtárgyat a víz számos formában veszélyezteti és a veszély növekedtéről csak a rendszeres ellenőrző mérések adhatnak képet. A műtárgy környezetében bekövetkező változások is néha veszélyessé válható jelenségekre utalhatnak, ezért általában nem elegendő csak a műtárgynak a megfigyelése, hanem a környező terepet és altalajt is figyelemmel kell kísérni. A kísérleti tényezőket a gyakorlatban többnyire kisminta kísérletekkel állapítják meg. Az esetek jó részében magára a műtárgyra vagy egyes szerkezeteire (hidraulikai vagy szilárdságtani) kisminta kísérleteket végeznek, az áramlási és feszültségi viszonyok tisztázása érdekében. A kismintákról bizonyos feltételezésekkel lehet a valóságra következtetni, a kismintán mért adatokat a méretarányt figyelembe vevő átszámítási számokkal lehet a valóságra átszámítani. A határfeltételek bizonytalanságából kifolyóan ezek a kismintakísérletek is csak közelítései a valóságnak. Ezért a helyszíni vizsgálatok eredményei igen fontosak a kutatóra nézve is, hiszen adatokat szolgáltatnak a kisminta és a valóság összehasonlítására, amelyek azután a következő kismintakísérleteknél hasznosíthatók. A fentiekből következik tehát, hogy a vízépítési műtárgyak helyszíni vizsgálata egyaránt fontos a tervező, építő, üzembentartó és kutató számára és mindegyik munkaterületén biztonságosabb és gazdaságosabb számításokat tesz lehetővé. Így a mérések költségei népgazdasági szinten feltétlenül, egyes műtárgyakra vonatkoztatva pedig igen gyakran követlenül is, megtérülnek. (A költségek egyes esetekben elérhetik az építmény árának 1%-át is, sőt ezt meg is haladhatják.) A vízépítési műtárgyak helyszíni vizsgálatát az elmondott szempontok alapján a következőképpen lehet csoportosítani: 1 1. a megfigyelt jelenségek jellege szerint: a) hidraulikai vagy b) állékonysági (stabilitási). 2. a vizsgálat rendeltetése szempontjából végezhető: a) tervezés, b) építés, c) üzem és fenntartás, vág}' d) kutatás érdekében. 8
