Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)
II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához
A megfelelő műszer kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a sebesség milyen időszakra eső változását kívánjuk még meghatározni (pl. napi ingadozás, óránkénti változás, percenkénti lüktetés, másodperces nagyság- rendű pulzáció, vagy a még rövidebb idő alatt bekövetkező, turbulenciára jellemző változások) és hogy az időbeli változást milyen hosszú ideig kívánjuk megfigyelni. A műszerekkel szemben támasztott követelmények alapján a folyamatos helyszíni mérésekre általában ugyanazok a műszerek felelnek meg, mint az egyszerű sebességmérésre hasonló körülmények közt. Néhány órás, esetleg egykét napos megfigyelésre legalkalmasabbak a forgóműves sebességmérők, melyek igen tág sebességhatárok közt igen gyorsan és lassan változó sebességeket képesek megmérni, illetve regisztrálni megfelelő rajzoló berendezéssel. Lassúbb változások hosszú időszakon keresztül történő meghatározására a Pitot- cső és a Venturi-szonda alkalmazható billenőgyűrűs difi. manométerrel, vagy esetleg differenciálműves vízszintkülönbséget rajzoló vízmércével. A sebesség- változás közelítő, hosszú időszakaszon keresztül történő, automatikus meghatározására alkalmazható az ún. billenőlapos, potencióméteres sebességmérő műszer is. Ez a műszer attól függően, hogy vonalíróval, vagy pontszíníróval regisztrál, alkalmas lassú és viszonylag gyors változások mérésére is. Részletes ismertetése az áramlásmérők című fejezetben található az MK—III jelű műszerrel kapcsolatban. Lassú és közepesen változó sebességek hosszú idejű, folyamatos regisztrálására alkalmasak a termisztoros sebességmérők, de természetesen csak kis sebességek esetén, mint az előzőekben közöltük. A forgóműves sebességmérők közül a legalkalmasabbak a folyamatos mérésre az Ott-féle Texas típusú és a Neyrpic—Dumas-féle mérőszárnyak, mivel korrózióvédelmük, viszonylag zárt csapágyazásuk és jeladó rendszerük lehetővé teszik a huzamosabb használatukat és nagyszámú vitorlájuk, l/2 fordulattól 40—50 fordulatig terjedő jeladójuk következtében a legkülönfélébb feladatokhoz való alkalmazásukat teszik lehetővé. Sok feladatra igen jól alkalmazható az M—I jelű, hazai gyártmányú műszer is, ha a belső elektromos vezetékek kellő szigeteléséről gondoskodunk. Ez a műszer alkalmas 1 és 20 fordulatonként való jelzésre a szükségnek megfelelően. Kistömegű vitorlája fordulatonként! jelzővel pulzációmérésre is alkalmassá teszi. Ilyen célokra jól használható az Ott-féle Minor műszer és a Lange-féle síklapátú műszer is. A fordulatok regisztrálására csaknem kizárólag az ún. kronográfot (időírót, jel-, illetve impulzusírót) alkalmazzuk, melyet részletesen az elektromos regisztrálók közt ismertetünk. A kronográf használatánál legnagyobb nehézséget az adatok viszonylag nagy munkát jelentő értékelése jelent. Huzamos ideig tartó mérést a mérőszárnyakkal ez is nehezíti. Ennek a nehézségnek a megszüntetésére újabban kialakítottak néhány berendezést, mely alkalmassá teszi a mérőszárnyakat, hogy bizonyos sebességhatárokon belül közvetlenül sebességet mutassanak, illetve regisztráljanak is. Ezen berendezések egy része az impulzus-számnak megfelelő frekvenciát méri elektromos úton, más része az impulzus-számmal arányos indukált áram feszültségét méri. A frekvencia mérőknek az impulzusokat mechanikus kontaktus, ellenállás változásos jeladó vagy elektromágneses impulzus adó szolgáltatja, általában valamilyen jelformáló berendezésen keresztül. Mechanikus kontaktus jelét az ún. nagy méretű Lange-féle műszernél használják fel viszonylag nagy sebességek esetében. A műszer i/2 fordulatonként jelez. Ez a jelzés alakítja a tápláló egyenáramot lüktető egyenárammá, ami váltóáramú ellenállás láncon átvezetve, a sebességgel arányos váltóáramként mérhető, vonalíróval szükség esetén regisztrálható. Az új típusú, műanyag vitorlájú műszerek mind ellenállás-változás alapján jeleznek. Az ellenállás-változás igen kis mértékű. Ezért külön berendezés kell a számláló vagy regisztráló, illetve a közvetlenül sebességet mutató, vagy regisztráló frekvenciamérő működtetéséhez. A jelformáló berendezés vázlatos kapcsolási rajza a II—4/16. ábrán látható. Regisztrálásra csak igen kisfogyasz75
