Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)
II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához
szigetelőlapocska alkalmazásával tized fordulatok jelzése is lehetséges. Ezért és a kis tehetetlenségük miatt ezekkel a műszerekkel igen gyors sebesség- változások is rögzíthetők, vagyis pulzációmérésre igen alkalmasak megfelelő regisztráló berendezéssel együtt. A műanyag vitorlájú műszerek közül nálunk használatos az a típus, melyet a kelet-berlini Forschungsansta.lt för Schiffahrt- Wasser- und Grund- bau-ban fejlesztettek ki (II—4ll0. ábra). Ez a műszer laboratóriumi és helyszíni mérésekre készült, főleg kis sebességek mérésére. A vízszintes áramlási irányba való beállításához, illetve az irány meghatráozásához mérőtimonnyal van ellátva. Üjabban mély vízben való iránymérésre is alkalmassá tették Rilog néven. Vitorlaátmérő: 30 mm. Méréshatára 0,5—1,0 cm/s-tól 40—50 cm/s-ig tart. Regisztráló berendezéssel a mérhető sebesség felső határa növelhető. Hasonló, de szilárdabb felépítésű a Neyrpic gyártmányú Beauvert-féle műszer (II—4lll. ábra), mely inkább alkalmas helyszíni mérésekhez, mint az előző típus. 25—35 mm átmérőjű vitorlával készül. Méréstartománya 0,01—1,00 m/s közt van. Szovjet típusú műszer vázlata látható a II—4/12. ábrán. Különleges feladatokra készült a Wal- lingfordi Laboratóriumban, a legújabb technikát alkalmazó, legkisebb méretű forgóműves sebességmérő (II—4/13. ábra). Használata elsősorban laboratóriumokban indokolt, de a helyszínen is nélkülözhetetlen lehet. Így pl. ivóvíz és szennyvíz- tisztító berendezések áramlásának mérésénél igen kis mérete és nagy érzékenysége indokolhatja alkalmazását, ahol más típusú mérők már nem alkalmazhatók. II—4.2 TERMISZTOROS SEBESSÉGMÉRŐK A sebességmérők újabban kialakult fajtája a félvezetők hőmérséklet függőségét, illetve a disszipációs állandójuk változását használja fel. Ezek az ún. ter- misztoros sebességmérők (II—4/14. ábra). A termi sztorok elsősorban hőmérőként működnek, mivel a hőmérséklet emelkedésével ellenállásuk igen nagymértékben csökken. Ugyanakkor, ha a termisztort körülvevő közeg hőmérséklete nagyjából állandó, de áramlási sebessége változó, akkor az áramlási sebességgel arányosan a saját melegének disszipációja következtében lehűl, tehát ellenállása is a sebességgel arányosan változik. Wheatstone-hídba kapcsolva, ellenállást mérve végeredményben sebességet határozhatunk meg, ha ismerjük, illetve mérjük az áramló közeg hőmérsékletét. A hőmérsékletváltozás hatásának figyelembevétele gyakorlatilag legegyszerűbben egy másik termisztor alkalmazásával oldható meg, ha azt az áramló közeg hőmérsékletének mérésére használjuk fel és az ellenállás változásával a Wheatstone-híd másik ágát egyensúlyozzuk ki. A kapcsolást a II—4/14. ábrán közöljük. Ez a berendezés 10—15 cm/s-nál kisebb sebességek mérésére alkalmas kellő hitelesítés után. Nagyobb sebességek mérésére, ún. indirekt termisz- torokat kell alkalmazni, ahol a termisztort nem saját árama melegíti, hanem II—4/13. ábra. Miniatűr sebesség- mérő. Készíti: Wallingfordi Laboratórium Fig. II—4/13. Miniature current meter constructed by Hydraulic Research Station, Wallingford 73
