Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)
II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához
A (80) törzs végére M 18Xl-es (81) menet van vágva. Ez biztosítja, hogy a (2) sebességmérő alkalmazható akár rúddal, akár ólomsúllyal való méréshez. A műszertörzs (80) menetes része háromféle felfüggesztőbe csatlakozhat. Szokásos vízhozamméréshez irányba álló felfüggesztővei körkeresztmetszetű rúdra, rögzített irányú méréshez vezetősínes rúdra (II—4/5. ábra) és ólomsúlyra (II—4/6. ábra) ingás méréshez. A műszer főbb jellemzői a következők: Hossza A törzs átmérője A vitorla átmérője A vitorla menetemelkedése A vitorla indulási sebessége Pontos mérés határai Átlagos mérés határai 45°-os rááramlási szögig 1% 220 mm 22 mm 120 mm 100 mm 0,02 m/s 0,04—2,00 m/s 0,02—4,50 m/s -nál kisebb hibával mér. A műszerhez beszerezhető 250 és 500 mm menetemelkedésű vitorla is nagyobb sebességek mérésére. A komponensmérő vitorla mérési hibája valamivel kisebb, mint az Ott-féle vitorláé (II—4/3. ábra) és indulási sebessége is kedvezőbb. Kedvező kialakítása nagy fordulatszámnál is kiegyensúlyozott forgást biztosít. Ezért rövid ideig nagy sebességek mérésénél is alkalmazni lehet, de ekkor gyakori tisztítást és csapágycserét igényel. A műszer alkatrészei sárgarézből készülnek. A külső felületek nikkelezve, a belsők sárgítva. A vitorla eloxált alumínium öntvény. Ennek megfelelően korrózió elleni védelme kisebb, mint az Ott-féle műszeré. Ugyanez vonatkozik a csapágyakra is, mivel az alkalmazott csapágyak a kereskedelemben kapható minűségűek és nem különleges saválló kivitelűek. A műszer közepesen hordalékos és nem lúgos közegben, mintegy 2 millió fordulatig alkalmazható szakaszos használat és kellő kezelés mellett csapágycsere nélkül. Csapágycsere után újra kell szabályozni a csapágytártartó hengereket, majd hitelesíteni kell. Rendszeres mérés esetén naponkénti tisztítást igényel. Lúgos, vagy erősen savas vízben gyorsan tönkremegy. Erősen hordalékos vízben gyakoribb tisztítást igényel. Folyamatos használatnál legalább 1 millió fordulatonként! tisztítást igényel. Az M—I típusú sebességmérő előnyei a következők: 1. Komponensmérési hibája abszolút értelemben kisebb az eddigi összes vitorláénál, beleértve az Ott-féle komponensmérő vitorlát is. 2. Komponensmérő hibája pozitív előjelű. Ez kedvezően csökkenti az egyéb hibák mértékét, mivel a sebességmérés hibái általában mindig negatívak. 3. A komponensmérés hibája 20°-os rááramlási szögig elhanyagolható és csak 20 és 30 fok közt éri el az 1%-ot, ezáltal kedvező és közepesen kedvezőtlen mérési körülmények közt, vagyis a mérések legnagyobb részében kisebb hibával mér, mint az eddigi típusok. 4. Mérési tartománya lényegesen szélesebb, mint az eddigi vitorláké. Pl. az Ott-féle kcmponensmérő vitorla mérési tartománya 0,10—2,50 m/s, a Neyrpic-féle legérzékenyebb, de nem komponensmérő, 200 mm átmérőjű vitorla mérési tartománya 0,03—1,00 m/s, az átlagos vitorlák mérési tartománya 0,05—3,50 m/s. A K. 1. mérési tartománya átlagos követelményeknél ezekkel szemben 0,02—4,50 m/s. 5. A K. 1. jelű vitorlával a mérés kis sebességeknél is megbízhatóbb az eddigieknél, mivel a vitorla erőátvitelének és a műszer belső súrlódásának 5* 67
