Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)

II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához

II—3. ZSILIPALLASMÉRÖK

Főként a hidraulikai vizsgálatoknál, de egyes stabilitási vizsgálatnál is szükséges a víz útját teljesen vagy részben elzáró elem (zsilip, tolózár, szelep stb.) helyzetének ismerete. Zsilipek vízszállításánál a

Q = MF Vh

képlet értelmében feltétlenül szükséges az F átfolyási szelvényterület meghatározása, amely állandó szélesség esetén a zsilipnyitás magasságának méréséből áll.

Az egyszerű szerkezeteknél, mivel az átfolyási szelvény szélessége — ha nem is állandó — de az a emelési magassággal határozott összefüggésben van, azaz b = f(a) és az F kifejezhető kaf(a) képlettel, ahol viszont k szintén az a függvénye és így F = F(a). Eszerint majdnem minden esetben van egy olyan — most már lineáris — méret, amellyel az átfolyási felület egyértelműen meghatározható.

Ezt az a méretet (nevezzük egyöntetűen zsilipállásnak) kell tehát rendszeresen mérnünk, ahhoz hogy az átfolyási felületet (és egyes esetekben magát az átfolyás jellegét is — átbukás, vagy átfolyás) ismerjük.

A zsilipállást mérhetjük:

a) közvetlenül, áttétel nélkül a zsilipnél mérceosztáson (II—3/1. ábra) vagy rajzoló vízmércével (II—3/2. ábra);

b) áttétel nélkül a felhúzószerkezet fordulatszámából, ha ismerjük a fordulatszám és a zsilipnyitás közötti kapcsolatot;

c) áttétel segítségével a felhúzó (emelő) szerkezethez csatlakozó berendezéssel;

d) többnyire áttétel segítségével elektromos (pl. ellenállásváltozáson alapuló) táv jelzővel.

Kisebb zsilipeknél többnyire az a) módszer, tolózáraknál, szelepeknél a b) módszer, míg nagyobb zsilipeknél a c), vagy d) módszer szokásos. A regisztrálószerkezetek a II—1. fejezetben ismertetett rajzoló vagy távjelző vízmércékhez hasonlók. Az elektromos hajtású emelőművel ellátott zsilipeknél szokásos, hogy a jelző (vagy regisztráló) rendszert egyesítik a hajtórendszerrel, amelyhez minden esetben végállás kapcsolók is tartoznak. Kisebb a hiba- lehetőség, ha a zsilipállás távjelzést függetlenül oldjuk meg. Előnyös, ha a műtárgyaknál a zsilipállás távjelzés az ugyanott alkamazott távjelző vízmércék elvével egyező. (Csehszlovákiában általánosságban az impulzusos Metra rendszert használják, amely hazai használatra is ajánlható. A Nyugati-főcsatorna automata zsilipjeinek zsilipállás távjelzését is segítségükkel oldják meg.)A zsilipállás mérőt összetett gátszerkezeteknél esetleg külön meg kell

tervezni, mivel az egyes szerkezetek mozgatása összefügg (például Tiszalökön

a billenőlap és a gáttábla).

61