Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)

II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához

10. A kapillár toll tartóját tintával feltöltjük. A regisztráló papírra a megfelelő adatokat felírjuk. (Lásd a kezelésnél!)

A műszer kezelése az alábbi szabályok szerint történik:

A hengeren a papírt a következőképpen cseréljük minden hétfőn 8 és 12 óra között:

1. A házat kinyitjuk és úgy forgatjuk, hogy mindenkor kényelmesen benyúlhassunk.

2. Az íróhengert úgy forgatjuk, hogy a leszorító kar felénk essen. A leszorítókart a dob tetején kiakasztjuk és lehajtjuk, a papírt kihúzzuk.

3. Az óraszerkezetet a henger tetején levő lyukban elhelyezett csonkra illesztett felhúzókarral felhúzzuk. Bal kézzel a hengert tartjuk, jobb kézzel pedig a kart jobbra-balra mozgatjuk 12—15-ször, míg nem érezzük, hogy már szorosan jár. Ha az óra nem indulna meg (nem ketyeg), a hengert többször kissé jobbra-balra kell forgatni.

4. A gondosan kitöltött papír egyik végét leszorítjuk a karral, majd a hengert egyszer körbeforgatjuk. A kart kihajtjuk és alatta a papír másik végét is átfektetjük, gondosan úgy illesztve, hogy a vízszintes vonalak a két végén egybeessenek.

5. A lapvízmércéről előzetesen leolvasott és a papír elejére felírt vízállásértékre állítjuk a toll hegyét úgy, hogy bal kézzel erősen megfogjuk az úszó dobját és jobb kézzel az írószánkódob igazító csavarját addig forgatjuk, míg a toll hegye megfelelő értékre mutat.

6. A tollat úgy töltjük fel, hogy a heggyel ellátott tartályt %-ig töltjük tintával. A szívócsövecskével a toll hegyét megszívjuk, vagy a tisztító drótot a kapillárcsövön többször áthúzzuk, míg a tinta a tollhegyen megjelenik. A tollat a helyére visszahelyezve, a toll hegyét a papírhoz érintve, nyomot kell hagynia.

7. A hengert a megfelelő irányba forgatva a toll hegyét vízszintes értelemben az időpontnak (nap, óra, perc) megfelelő osztásra állítjuk. A hálózatban minden függőleges vonal a vízszintesen 1—1 órát jelent, a perceket becsülni kell.

8. A házat becsukjuk és lelakatoljuk.

Az 5. és 6. pontban említett igazítás és a tintatöltés kedvező esetben el is maradhat.

Az észielőlapra a kijelölt rovatokon felül mindig fel kell írni a papírfeltétel és -levétel pontos időpontját (óra, perc), valamint a lapvízmércén akkor leolvasott vízállást. Az észlelőlapot utasítás szerint hetente fel kell küldeni, vagy össze kell gyűjteni és az időnkénti ellenőrzés alkalmával átadni.

Differenciálműves vízszintkülönbség regisztráló (II—1/2. ábra). Két szint különbségeként jelentkező mérőmagasságot, mely a szintmérő csövekben jelentkezik, két úszóval és két közönséges rajzoló vízmércével lehetne regisztrálni. Az így nyerhető adatok kiértékelése azonban nagyon nehézkes és sok számítást igénylő munka lenne. Ennek elkerülésére szerkesztett Krárúcz László egy készüléket, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül a szintmérő csövekben levő úszók magasságkülönbségét regisztrálja [92, 95]. A műszer előnye, hogy 1 rajzoló vízmérce és a vízállás kivonás művelete megtakarítható, azon kívül a vízszintkülönbség észlelés teljesen egyidejűvé tehető. A különbséget előállító készülék egy különlegesen kialakított differenciálmű, mely (a szokásos kúpfogaskerekes megoldástól eltérően) sík, homlok kerekekkel működik.

A két úszó mozgását zsinór segítségével egy-egy 100 mm átmérőjű dobra visszük át. A visszatérítő nyomaték biztosítására a dobok mellé egy kisebb átmérőjű tárcsát erősítettünk ellensúly számára. Az úszódobok a hozzájuk

32