Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
ponti hivatalt, amelynek Bodoky Károly lett a vezetője. Bodoky Huszár Mátyás elképze- lései alapján új szabályozási tervet készített, amelyet Kecskés Károly dolgozott át. A Körös első szabályozási terve tehát lényegében hármuk közös munkájának tekinthető. Az 1834-1855 közti időszak legfontosabb eredménye a jóváhagyott szabályozási terv elkészülése volt. Ennek fontosabb elvei a következők voltak (Korbély J. 1916- -1917) .- A szabad lefolyást akadályozó minden malom, fenékgát, hid eltávolitandó.-A folyót völgyének legrövidebb vonalán kell vezetni, mert igy medrét bőviti és kiöntésének időtartama megrövidül.-A meder szabályozása mellett szükséges töltések építése is.-A mederszabályozást a töltésépítés előtt kell végrehajtani.-A töltések távolságát ás magasságát a maximális vizhozam és az esésviszonyok határozzák meg. —Az átvágásokat alulról felfelé, de lehetőleg egyidejűleg kell elkészíteni.-A töltés szakaszosan is építhető, de a viz az épülő töltést nem kerülheti meg.- A mellékfolyókat a főfolyó árvizszint- jéig vissza kell töltésezni. Szabályozási munkák 1855-1879 között: A fenti elvek alapján 1855-ben megindult a tényleges építési munka. A mederszabályozást közerővel végezték, a töltéseket az addigra már megalakult hat szabályozótársulat építette, a fenntartást pedig községi érdekeltségbe utalták. A szabályozási munkák nagy részét 1855- -1861 között végrehajtották.Ekkor egy rendkívül száraz, aszályos, éhinséges időszak következett, amikor a munkálatok 1870-ig gyakorlatilag teljesen leálltak. A terv a mai Hármas- és Kettős-Körös tiszai torkolat-Békés közötti szakaszán 44 átvágást irányzott elő úgy, hogy az addig 265 km folyóhossz 162 km-rel, azaz 103 km- re rövidült. A szállítandó nagyvizhozamot, Bodoky a Hármas-Körösön 900 m3/s, a Kettős-Körös ön 500 ni3/s-ban határozta meg. A töltéseket az 1855. évi árvizszint fölött 0,94 m-rel tervezték megépíteni; Öcsödig 379, a Sebes-Körösig 284 és Békésig 190 m töltéstávval. 1861-ig a tervezett átmetszés! földmunkákból megépült 74 %, a töltésekből 24 %. A munka 1870-ben folytatódott és 1879- ben nagyjából be is fejeződött (Vázsonyi Á. 1973). A Berettyó szabályozása is mederrendezési munkákkal kezdődött (malmok elbontása, szétágazások elzárása stb.). Az ár- vizhozamot Bodoky 150 m3/s-ban határozta meg. 1855-67 között megépítették a 20 km hosszú Bakonszeg-Szeghalom közötti új medret, amivel kiiktatták a Berettyó Bakon- szegtől nyugatra folytatódó régi ágát, amely a Nagy-Sárrét mocsarában tűnt el. Kismarja és Szalárd között is 14 és fél km hosszú új medret ástak. A közbenső szakaszt 39 kisebb-nagyobb átvágással szabályozták. A meder hossza 224 km-ről 86 km-re csökkent. Megépítették a mindkét oldali töltéseket is , 60 m töltéstávval, 2,4 m koronaszélességgel és az 1855. évi nagyvizfeletti 0,78 m magassággal (Korbély J. 1916, 1917). A Sebes-Körös szabályozásához Bodoky 316 m3/s árvizhozamot határozott meg. A torkolattól felfelé a mai Berettyó-torkolatig 11 átmetszést készítettek. Innen kezdve a Kis-Sárrétet átvágva új medret ástak, amely a mai országhatár közelében csatlakozik a régi mederhez. Efölött Nagyváradig még 15 kisebb átvágás készült. A szabályozás a Nagyvárad és a torkolat közötti szakaszt 174 km-ről 47 km-re rövidítette . A kétoldali árvízi töltések magassága l, 26 m volt az 1855. évi árvizszint felett, a koronaszélesség 2,4 m, a töltéstáv a Berettyó felett 115 m, a Berettyó alatt 152 m. A munkákból 1861-ig elkészült a mederkiásás 87 %-a és a töltések 71 %-a. A munkálatokat 1870-1879 között fejezték be. A Fehér-Körösnél figyelembe vett ár- vizhozam 310 m3/s volt. A szabályozás során Gyulavári és a Kettős-Körösön Békés között egyetlen iránytöréssel 19 km hosszú egyenes medret ástak. Ebbe Szanazugnál bekötötték a Fekete-Köröst, ami addig Békésnél folyt össze a régi Fehér-Körössel. A nagy csatorna töltéseivel együtt 1861-ig elkészült. A Fekete-Körösön csak 203 m^/s volt a mértékadónak felvett árvizhozam. Az előzetes tervek módosításával csupán a szanazu- gi torkolat kialakítását és a mai országhatárig hat átmetszés kiásását végezték el. A töltések magassága az 1855. évi nagyviz feletti 0,78 m volt, a töltéstáv 95 m, a koronaszélesség 2,4 m. Az átmetszések és a töltés 1861-ig elkészültek. Szabályozási munkák 1879-1895 között: A Bodoky-féle szabályozás építésének kény- szerü szünete után, már az 1870-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a terv néhány vonatkozásban módosításra szorul. A kötöttebb talajban kiásott vezérárkok - különösen a Hármas- és a Kettős-Kőrösön - nem fejlődtek megfelelően, a tervezett mederméretek és ezzel a szükséges vízszállító képesség nem alakult ki. A töltéstáv sok helyen elégtelennek - illetve egy-két helyen túl nagynak - bizonyult. Az 1870-es évek árvizek a töltéseket több helyen meghágták és számos töltésszakadást okoztak. A tapasztalatok alapján a Gyulai Folyammérnöki Hivatal új szabályozási tervet készített. Ennek fontosabb adatai mai szemmel sem érdektelenek. Az árvizhozamot a Fehér-Körösön 351 m3/s, a Fekete-Körösön 422 m3/s, a Sebes-
