Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

□ tinóm üledék (agyag, lösz, kőzetliszt, iszap) ■■ durva üledék (homok ét ka\ics) H--holocén w=Würm glaciális R-W =Rissz-Wiirm interglaciális R = Riss/ glaciális M-R= Mindel-Rissz interglaciális M =Mindel glaciális G-M = Günz-Mindéi interglaciális G =Günz glaciális D = Duna glaciális

248/c.ábra

és agyagrétegek települtek fázisonként kb. 10-20 m vastagságban (248/é . ábra, 1 b,

0-19 és 37.sz. fúrás).

A pleisztocénkori Körösök. A jeges szakaszok hordaléka alapján megállapítható volt, hogy a pleisztocén éghajlata fokozatos átmenettel vált hűvösebbé, ill. csapadékosabbá. Erre utalnak a pollenvizsgála- tok is (Rónai A. 1972). A pliocén-pleisz- tocén határ megvonása az utóbbi években sok változáson ment át. Az egyes jeges fázisokat is különböző módon datálják. Legújabban 2,5 millió évre tágitották a pleisztocént. Ezen belül már eopleisztocénről is beszélünk. A határkérdések kiiktatása céljából mi a Körösök ősvizrajzi-földtörténe- ti elemzéséhez a Milankovics-Bacsák-féle éghajlati szakaszok alapján elkülönített Uledékritmusokat vettük alapul (Bacsák Gy. 1955). Az újabban pleisztocénbe sorolt 2,5 millió éves eseményből részletesen csak a durva üledékes pleisztocént elemeztük. Az égimechanikai hatások interferencia-jelenségeiből levezetett éghajlati ritmusok e- szerint nagyjából egyenlő időközöket - azaz 40.000 évet - képviselnek. Ezek abszolút időegységek, akárminek is nevezzük az egyes éghajlati ritmusokat. Bacsák szerint a Günztől a holocénig 13 ilyen üledékritmus különíthető el, melynek mindegyike durva hordalékkal kezdődik és finommal zárul.

651