Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
IRODALOM Balia Gy. , 1958: A Jászság fejlődéstörténetének vázlata.-Földr.Ért.7. p.1-12. Bartkó L.. 1941: Magyarország természeti földrajza.-Tankönyvkiadó, Budapest. Dzsida J., 1936: Tektonikai megfigyelések a Salgótarjáni medencében.-Bány. és Koh. Lapok 84. Ferenczi I., 1933: Adatok az Ipoly-medence Sóshartyán-Karancsság illetve Balassagyarmat körüli részének földtani ismeretéhez .— MÁFI Évi Jel. p. 7 34-775. Ferenczi I.. 1936: Újabb adatok az Ipoly- -medence földtani viszonyainak ismeretéhez.—MÁFI Évi Jel. p. 1035-1077. Fodor F.. 1935: A Zagyva alföldi medencéjének régi vizrajzi viszonyai.—Vizügyi Közi. 17. p. 223-237. Goda et al., 1965: Magyarország vizvidé- keinek hidrológiai viszonyai.— VITUKI kiadv. Horusitzky F. , 1936: Földtani tanulmányok a Délnógrádi dombvidék Ny-i részén. — MÁFI Évi Jel. 2. p. 695-713. Horusitzky F., 1938: Földtani tanulmányok a Déli Cserhátban.—MÁFI Évi Jel. 2. p. 562-624. Horusitzky F. , 1952: Földtani vizsgálatok a Galga-völgyben.-MÁFI Évi Jel. 1948ról. Kubovics I.. 1964: A petőfibányai hidrológiai és szerkezetkutató fúrás ásványkőzettani vizsgálata.—Kézirat . Láng S., 1936: Felvidéki folyóteraszok.— Földr.Köziem. 64. p. 153-159. Láng S., 1952: A Mátra morfológiájarFöldr. ÉrtT 3. p. 512-572. Láng S., 1953: Természetföldrajzi tanulmányok az Északmagyarországi-középhegy- ségben.— Földr.Köziem, p. 21-64. Láng S., 1955: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza.—Akad.Kiadó, Budapest. Láng S., 1967: A Cserhát természeti föld- rajza.-Akad.Kiadó, Budapest. Leél-őssy S., 1952: Geomorfológiai vizsgálatok a Középső-Mátra területén.-Földr. Ért. 3. p. 681-709. Mike K.. 1968: Az Ipoly kialakulása és fejlődése.—Vizrajzi Atlasz-sorozat 6.köt. Mike K. . 1969: Az Ipolyvölgy kialakulása.— Földr.Ért. 18.3. p. 289-314. Mike K.. 1981: Árvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvizrajzi, rétegtani és morfogenetikai kutatások.—VITUKI jelentés . Noszky J., 1910: Adatok a Mátra geológiájához.—MÁFI Évi Jel. Noszky J., 1911: A Mátra ÉNy-i oldalának pirocénandezit telérjei.- Földt.Köz1. Noszky J., 1912: Adatok a Dél-Mátra geológiájához .—MÁFI Évi Jel. Noszky J., 1940: A Cserhát hegység földtani viszonyai.—Magyar Tájak Földt.Leir. 3. Budapest. Peja Gy. , 1941: A Nógrádi-medence geomorfológiája.—Mat. és Term.tud.Ért. Pécsi M. , 1964: A magyar középhegységek geomorfológiai kutatásának újabb kérdései.-Földr. Ért. p. 1-29. Somogyi S. , 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.-Kand. Értek. Székely A., 1961: A Mátra és környezetének kialakulása és felszíni formái.— Kand. értekezés MTA. Székely A. , 1964: A Mátra természeti földrajza.-Földr. Köziem. p. 199-218. Székely A., 1969: A magyar középhegyvidék periglaciális formái és üledékei.— Földr.Köziem. 3. p. 271-290. Székely A. , 197 3: A magyar középhegyvidék negyedidőszaki formái és korrelativ üledékei.-Földr.Köziem. 2. p.185-203. Vadász E. , 1960: Magyarország földtana.— Akad.Kiadó Budapest. 20 • A KÖRÖSÖK .KIALAKULÁSA A Körösök legyezőszerüen szétágazó vázrendszerének tagjai a Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös és a Berettyó. Az egész vízgyűjtő terület nagysága 27.537 km2, ezen belül a Fehér-Körösé 4.275 km2, a Fekete-Körösé 4.645 km2, a Sebes-Körösé 2.872 km2, a Berettyóé 3.725 km2. A többi kisebb vízfolyásokhoz tartozik. A folyók esése nagyon változó. A forrásvidékén és a hegység! szakaszokon rohanó hegyi patakoknak mondhatók, az Alföldön csaknem állóvizekké szelídülnek. A Fehér-Körösé a felsőbb szakaszán 17,5 m/km, a hegységperemen 1 m/km, az Alföldre érve pedig már csak 0,5 m/km. A Fekete-Körös esése felső negyedében a 20 m/km esést is meghaladja a hegységperemen, vagyis völgyének második és marmadik negyedében kb. 1 m/km-es, az alföldi szakaszán pedig 0,9 m/km-t sem éri el. A Sebes-Körös medrének esése az Erdélyi medencében 5-6 m/km,Nagyvárad környékéig, vagyis a hegységperemen még 3 m/km körüli a síkságon pedig eléri az 1 m/km-t, sőt ez alá is kerül az esés értéke. Mielőtt a vázrendszer kialakulását elemeznénk, nézzük meg, hogy milyen földtani adottságai vannak e vízgyűjtő területnek. 20. 1. A Körösök vízgyűjtőjének földtani felépítése A terület alaphegységének szerkezeti vázlatát az 1. ábrán láthatjuk.A három Kö646
