Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
30.táblázat (folytatás) A a n a r 1 00 41 3 0> kezdete vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara középponti szöge (fkm) 1 I. <m> ! H (m>' A (m\ K (m) fok *5 1 2 1 3 4 5 6 1 7 8 au.430 88,050 220 220 0 — 88,650 80,250 600 420 180 210 147 R“ 230 00,490 1240 850 320 470 131 90,490 01,280 700 750 70 680 65 91,200 92,230 050 840 140 540 100 02,230 02,940 710 600 170 400 91 02,040 93,520 580 580 0 — 03.520 03,950 430 405 65 380 69 93.050 94.590 640 6l5 75 560 65 J'-4,500 05.000 410 400 300 520 44 03,000 95,190 100 190 0 — 05,100 95,370 180 170 40 140 75 | 05,370 95,800 430 230 170 120 145 05,000 90,850 1050 770 250 480 108 90,030 97,310 460 460 0 — j 07,310 97,000 290 280 25 460 33 á 07,000 08 050 1050 800 210 590 95 00,050 99,370 720 140 250 70 180 | !i!i,:nu 00.030 260 205 60 120 115 90,030 100,900 1270 1210 50 100.000 101,240 340 150 130 80 133 101,240 101,970 730 370 * 250 170 160 101.070 102,670 700 510 200 290 130 102,070 103,700 1090 220 450 130 236 103,700 105,030 1870 310 480 160 195 105,030 105,800 170 150 40 110 90 105,800 106,400 600 600 0 — 100,400 106,000 200 195 20 550 20 á 100,000 106,900 300 270 60 210 79 100,000 107,240 340 340 0 — 107,240 107.370 130 100 30 80 86 107.370 107,580 210 170 40 120 95 107,580 108,000 420 420 10 — 108,000 108,240 240 190 65 130 112 108,240 109,830 1590 370 420 210 135 100.830 110,530 700 640 90 350 133 110,530 110.770 240 225 40 180 76 110,770 110.950 180 160 30 170 60 110,950 111,140 190 170 40 150 72 111,140 111,900 760 600 120 510 72 111,900 112,720 820 340 300 180 160 112,720 113.210 400 290 180 170 115 113.2'ü 113.670 460 400 100 290 90 113.070 114,560 • 800 490 290 260 148 114,500 115,530 970 380 330 210 225 115,530 116,820 1290 460 450 270 225 110.820 117,840 1020 540 410 290 135 Megjegyzés : e egyenes á = álkanyar folyószabályozásnak szüksége van a kanyarokat jellemző, számszerűen megadott és a tervezésnél hasznosítható paraméterekre is . A folyók kanyarulati viszonyait jellemző paraméterek kiválasztásának, értelmezésének és meghatározásának igen kiterjedt irodalma van, melyet Filep Lajos-Pe- tényi Oszkár 1965-ben megjelent munkájában foglalt össze. Az 1957.évi helyszinrajzok és sz 1972. évi fotótérképek alapján meghatároztuk a Hernád valamennyi kanyarjának előzőekben ismertetett paramétereit.Az 1957. évi adatok részletes értékeléséről összefoglalások készültek (Laczay I. 1972, 1973). 178 kanyar közül 70 felelt meg a "fejlett kanyar" minősítésnek,60 volt túlfejlett vagy érett, 48 pedig fejletlen. 28 álkanyart és 26 egyenes szakaszt találtunk. A túlfejlett kanyarok viszonylag nagy száma megfelel az előzőekben részletezett kanyargási hajlamnak és átszakadásoknak. Hasonló módon került feldolgozásra az 1972. évi állapot is. Valamennyi kanyar összes paraméterét a 30. táblázat tartalmazza. A kanyarulatok paramétereinek átlag értékeit a 31. táblázat, a középértékeket, a szórásokat^ a szélsőértékeket szakaszonkénti bontásban az 1957. év 1972. évi állapotra a 32. táblázat mutatja be. Megállapítható a jellemző értékekben 15 év alatt bekövetkezett változás is. A legtöbb szakaszon, vagy az időközben bekövetkezett rövidülések, vagy néhány helyen az eltérő értelmezés miatt az értékelt kanyarok száma nem azonos. így a változások, különösen az Ívhosszak vonatkozásában, csak kellő óvatossággal értékelhetők. A megadott paraméterek közül a kanyarulati sugarak értékei a legmegbízhatóbbak. Az 1957. és 1972. évi sugarak egymáshoz általában közelállnak és a szórások is kisebbek, mint az Ívhossznál. A legtöbb szakaszon az adatok megfelelnek a "fejlett kanyar" minősítésének.Az ívhossz a hurhossz 1,1-1,2-szerese, a középponti szög 90-110° között van. A torkolat és Bőcs között, Gibárt fölött a töltések között és a határszakaszon az átlagos középponti szög meghaladja a 120 fokot,igy ezek túlfejlett kanyarnak minősülnek. Mivel a Hernádon az átmetszéses folyószabályozás gyakran alkalmazott módszer, a megadott értékeknek nagy gyakorlati jelentősége van. Kellő időpontban előkészített átvágás lehetőséget ad a megfelelő ivviszonyok kötetlen kialakítására, ami partbiztositásokkal sokkal nehezebben valósítható meg. A kanyarulati paraméterek vizsgálata rámutat arra is, hogy dacára a Hernád erőteljes kanyargási hajlamának, az egymást követő kanyarok között igen sok helyen található hosszabb-rövidebb viszonylag stabil szakasz. 634
