Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
29.táblázat Hosszváltozások a Hernád magyarországi 1957. és 1972.évi középszakaszán 1957—72. között vonal—szelvényezést, a szakaszonkénti hosszváltozásokat, a fajlagos hossz-növekedést (m/km), a rövidüléseket, valamint az átszakadásokból (ill. átvágásokból) származó rövidüléseket (a 28■ táblázat alapján). Néhány 10 m-es nagyságrendű változástól eltekintve rövidülés csak azokon a szakaszokon van, ahol az előbb tárgyalt átszakadások vannak. A koncentrált rövidüléseket figyelembevéve, ezeken a szakaszokon is hossznövekedés tapasztalható (zárójeles értékek). A táblázat szerint 15 év alatt a 108 km hosz- szú magyar szakaszon 1950 m hossznövekedés következett be, ami 10 m/fkm, 130 m/év, illetve 1,2 m fkm évi fajlagos változást jelent. Ha ehhez hozzáadjuk a koncentráltan jelentkező rövidülésekkel befolyásolt szakaszokon is észlelhető szakasz Fkm Hosszváltozás szakaszonként (m) Fajlagos hosszváltozás Rövidülés átszakadás (átmetszés) miatt 1957 1972 + — ± mflcm P < o 0 ,000 0,000 725 + 66 Bársonyos 10,250 10,975 15 _ 14 Bőcs közúti híd 11,370 12,080 + Böcsi duzzasztó Vasúti híd 12.705 13,970 13,555 14,730 0 0 0 1280 (280) 1000 431 Műút közúti híd 23,235 22.995 15 + Gesztelyi híd 24,580 24.355 485 + 97 Vadász patak 29.140 29,400 1550 + 106 Vasonca patak 42,130 43.940 (285) 405 + 70 690 Hernádkércs híd 48.600 50,005 25 _ 2 3 Bélus-patak 49,720 51,100 150 + 46 Felsődobsza erőmű 52,790 54,320 (45) 275 + 10 320 Perei híd 57,790 59,045 60 Gibárti híd 64,315 65,510 570 + 39 Vizsolyi híd 78,620 80.385 585 + 97 Gönci patak 84,000 86.350 93,230 1060 (in 980 Hernádszurdok fixgát 91.040 (30) 380 96,630 + e 410 Hidasnémeti vasúti híd 05,720 1040 + 92 107.940 Országhatár jobbról ______ 1 05.990 összesen 5170 3220 3680 (5810) hossz-növekedést is, akkor a növekedés értéke 2590 m, 24 m/fkm, 172 m/év ill. 1.6 m/fkm év lesz. A szakasz egészét tekintve - különösen a fajlagos értékek szerint - a hossz- növekedés jelentéktelen. A lassú fokozatos hossznövekedés (mennyiségi változások) és a koncentráltan, rövid idő alatt jelentkező rövidülések (minőségi változások) eredőjeként tehát a folyó hossza a vizsgált időszakban közelítőleg egyensúlyban volt. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1957-72 közötti teljes hossznövekedésből (5810 m) 3.6 m/fkm.év, az 1937-72 közötti rövidülésekből (28. táblázat) 2,5 m/fkm év fajlagos érték számítható. Ha meggondoljuk, hogy a zsujtai nagy kanyarnak is már át kellett volna szakadnia - mellyel kb. 2 km rövidülés jönne létre - a fajlagos rövidülés értéke 3 m/fknuév. A két érték ugyancsak közel áll egymáshoz, bár szintén bizonyos hossz-növekedésre utal. Hernádnémeti fölött az 1830-as évek óta végzett átmetszések és az átszakadások hosszmenti eloszlása csaknem egyenletes. Látható, hogy a Hidasnémeti alatti szakasz szabályozása csaknem kizárólag átvágásokkal történt. A rövidüléseknek az alattuk lévő szakaszra gyakorolt hatása is szépen jelentkezik néhány helyen. így például Gesztelynél lefelé haladva sorban követi egymást az 1950-es évek elején készült két átmetszés, az 1960-as átmetszés és az 1965 évi átszakadás. Ugyanigy következnek egymásután Feró és Felsődobsza között az 1936-os átvágás, az 1964. évi átszakadás és alatta a várható átszakadás. A Hernád kanyargási hajlamával,a hosszváltozásokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményeit összefoglalva és folyószabályozási szempontból értékelve megállapítható,hogy:- az elmúlt 35 év alatt a folyó hossza a kanyarok fejlődése és a koncentrált rövidülések eredőjeként lényegesen nem változott. Bár a szabályozott és duzzasztott szakaszokon a szabad kanyarfejlődés gátolva van, a magyarországi szakaszt tekintve enyhe hossznövekedés tapasztalható;- az átmetszéses középvizi szabályozás megfelel a folyó természetének, ennek az utóbbi évtizedekben néhány eredményes és jól bevált példája található. Rendkívül lényeges azonban a beavatkozás időpontjának megválasztása. Nem eléggé érett kanyar esetén, vagy már túlfejlődött szabálytalan nyakban egyaránt nehéz a megfelelő vonalozás beillesztése;- általános szabályozási terv készítésénél figyelembe kell Venni, hogy a kialakult folyóhossz lényeges rövidítése, a kanyargási hajlam korlátozása, a kitérések meggátlása a partok fokozott igénybevételét vonja maga után. Elfajulások lehetségesek tehát minden olyan szakaszon, a- hol legalább a homorú partok nincsenek összefüggően biztosítva. A Hernád kanyarulatait jellemző paraméterek: A Hernád kanyarulati viszonyainak általános áttekintésén kivül a gyakorlati
