Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

2. A Duna kialakulása és mederváltozásai

Kisbalaton, a Nagyberek és a Tapolcai-medence tőzegvastagsági térképe Az eopleisztocén Ős-Duna eróziós te­vékenysége a Fertő-tó medencéjének kivésé­sében is alapvető szerepet játszott (44. ábra). A Brucki-kapun bejövő eopleisztocén Ős-Duna még D-felé tartott és még semmi köze nem lehetett a Visegrádi szoroshoz, mely akkor még talán az Ős-Garam és Selmec egyesült vizének lehetett a völgye. A Ge­recsétől É-ra elterülő Duna-völgy ugyanis később (a günzben) zökkent be tektonikusán (és azóta is süllyed) . A Gödöllő-Isaszeg környéki keresztrétegzett.aszti* homok nem dunai származású, ahogy azt Pécsi M.(1959. p.14) feltételezte, hanem felvidéki erede­tű, amint azt Urbancsek J. is hangsúlyozta (1977. p.217). Ezzel szemben biztosan du­nai eredetű a Duna-Tisza-közének Dabas- -Kecskemét vonalától délre lévő - Urban­csek J. (1977. p.217) által felső-pannóni- ainak mondott - eopleisztocén hordalékkúp. A mai Balaton vonalán végigfolyő Ős-Duna tehát ezen a sávon léphetett a mai Duna- -Tisza-közének területére és a Szegedi­-süllyedéken át a mai Vaskapui- áttörés fe­lé tartott. A legidősebb dunai hordalék és Kisal­földön még finom homok és iszapos, agyagos homok volt, majd később homokos kavics, mely ossz let az erodált felső-pannóniai ta­vi üledékre települt. A 4540 sz. nagybaj- csi fúrásban ezt a kavicsot 245 m körül ütötték meg és kb. 20 m-es vastagságban harántolták. Fölötte még mintegy 80 m-es vastagságban agyag, iszapos agyag és ho­mok-rétegek jelzik a fluviolakusztrikus állapotot, mely ezen a területen még mindig (a régebben "levanteinek" tartott) eople- isztocénnek felel meg.Efölött következik a (régi értelemben vett) "pleisztocén", mely ebben a fúrásban kb. 165 m-es mélység kö­rül durva, görgeteges, kavicsos hordalék, a 4507-es számú Püski határában mélyült fú­rásban pedig 230 m mélységben kezdődik.Ez a terület tehát a pleisztocén folyamán át­lagosan legalább 250 m-t süllyedt. Ha 2.5 millió évvel számoljuk a pleisztocén idő­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom