Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
Kisbalaton, a Nagyberek és a Tapolcai-medence tőzegvastagsági térképe Az eopleisztocén Ős-Duna eróziós tevékenysége a Fertő-tó medencéjének kivésésében is alapvető szerepet játszott (44. ábra). A Brucki-kapun bejövő eopleisztocén Ős-Duna még D-felé tartott és még semmi köze nem lehetett a Visegrádi szoroshoz, mely akkor még talán az Ős-Garam és Selmec egyesült vizének lehetett a völgye. A Gerecsétől É-ra elterülő Duna-völgy ugyanis később (a günzben) zökkent be tektonikusán (és azóta is süllyed) . A Gödöllő-Isaszeg környéki keresztrétegzett.aszti* homok nem dunai származású, ahogy azt Pécsi M.(1959. p.14) feltételezte, hanem felvidéki eredetű, amint azt Urbancsek J. is hangsúlyozta (1977. p.217). Ezzel szemben biztosan dunai eredetű a Duna-Tisza-közének Dabas- -Kecskemét vonalától délre lévő - Urbancsek J. (1977. p.217) által felső-pannóni- ainak mondott - eopleisztocén hordalékkúp. A mai Balaton vonalán végigfolyő Ős-Duna tehát ezen a sávon léphetett a mai Duna- -Tisza-közének területére és a Szegedi-süllyedéken át a mai Vaskapui- áttörés felé tartott. A legidősebb dunai hordalék és Kisalföldön még finom homok és iszapos, agyagos homok volt, majd később homokos kavics, mely ossz let az erodált felső-pannóniai tavi üledékre települt. A 4540 sz. nagybaj- csi fúrásban ezt a kavicsot 245 m körül ütötték meg és kb. 20 m-es vastagságban harántolták. Fölötte még mintegy 80 m-es vastagságban agyag, iszapos agyag és homok-rétegek jelzik a fluviolakusztrikus állapotot, mely ezen a területen még mindig (a régebben "levanteinek" tartott) eople- isztocénnek felel meg.Efölött következik a (régi értelemben vett) "pleisztocén", mely ebben a fúrásban kb. 165 m-es mélység körül durva, görgeteges, kavicsos hordalék, a 4507-es számú Püski határában mélyült fúrásban pedig 230 m mélységben kezdődik.Ez a terület tehát a pleisztocén folyamán átlagosan legalább 250 m-t süllyedt. Ha 2.5 millió évvel számoljuk a pleisztocén idő55