Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása

24■táblázat (folytatás) A k a n a r kezdete vége ív­hossza húr­hossza ampli­túdója sugara közép­ponti szöge Megjegyzés (fkim) L(m) H (m) A (m) H (m) (fok) 1 2 3 4 5 6 7 8 102.340 102,430 90 50 35 30 129 102,430 102,760 330 220 90 110 90 102,760 103.000 240 240 0­átmenet 103,000 103,160 160 120 45 90 98 103,160 103,400 240 240 0­átmenet 103,400 103,750 250 210 100 100 192 omega 103,750 105,100 1350 230 350 180 275 nagy omega 105,100 105,520 420 180 130 90 212 omega 105,520 105,730 210 160 70 90 135 105,730 105,970 240 200 50 120 100 105,970 106,160 190 150 50 90 97 106,160 106,450 290 140 105 70 158 106,450 106,710 260 190 90 110 116 106,710 106,880 170 170 0­átmenet 106.880 107,100 220 160 60 90 126 107,100 107,380 280 170 90 90 148 107.380 107,730 350 320 30 700 28 107,730 107,910 180 170 20 420 24 107,910 108,120 210 150 65 90 120 106,120 108,300 180 170 15 250 38 108,300 108,460 160 160 0­egyenes 108,460 108.690 230 200 50 170 75 108,690 109,000 310 290 30 470 35 109.000 109,200 200 80 70 40 132 éles törés 109,200 110,990 1780 790 620 450 237 nagy sziir- flexiós omega 110,990 111,420 430 280 100 140 165 szürfl. omega 111,420 111,630 210 180 50 120 105 111,630 111,850 220 220 0 — zavart átmenet (álkanyar-pár) 111,850 111,980 130 100 40 50 117 111,980 112,630 630 560 140 370 95 112,630 113,180 550 480 110 380 80 113,180 113,480 300 290 40 430 40 113,480 113,750 270 130 90 60 170 113,750 1-14,400 650 230 230 120 191 zavart omega 114,400 114.950 550 230 190 110 189 omega 114,950 115,250 300 100 100 50 200 omega 115,250 115,350 100 95 15 120 48 115,350 1154M 100 90 200 110 48 115,450 115,630 180 130 65 70 110 115,630 115,850 220 170 60 100 110 115,850 116,170 320 280 70 300 60 116,170 116,520 350 350 0­átmenet 116,520 116,780 260 160 90 90 132 116,780 117,050 270 240 40 130 110 117,050 117,300 250 240 20 510 30 második felében kezdődött.A Gi- bárt-Hidasnémeti közötti szakasz részleges ármentesitésére 1938- ban Miskolcon Fazekas Károly (1938) készitett tervet. A tény­leges építés 1947-ben indult meg a Kassai Kultúrmérnöki Hivatal­ban az 1940-es évek elején ké­szült tervek alapján. A tervek a Hidasnémeti alat­ti völgyet három öblözetre osz­tották: Hidasnémeti-Gibárt, Gi­bárt-Hernádkércs és Hernádkércs- -Hernádnémeti elnevezéssel.A két felső öblözetre 430 m3/s, az al­sóra 450 m3/s mértékadó vízhoza­mot határoztak meg. Az 1948. évi árviz a felső öblözetet már részben betöltése- zett állapotban találta. Ekkor már látni lehetett, hogy a töl­tésméretek mind magasságban,mind keresztirányban elégtelenek.1952- ben Gibárt fölött két helyen tör­tént töltésszakadás. A volt Mis­kolci Árvízvédelmi és Folyamsza­bályozási Hivatal ekkor terveket készitett a töltések megerősíté­sére. A tervek alapján megindul­tak a töltéserősitő munkák is. 1952-ben, 1965-ben az ÉVIZIG el­készítette a Hernád országhatár- -Bőcs közötti szakasz ármentesi- tési tervének beruházási prog­ramját, 600 m3/s mértékadó árviz- hozamra (Kecskés I. 1938,Radecz- ky J. 196STT Az eddig megépített tölté­sek árvizlevonulásra, hordalék­mozgásra, mederalakulásra gyako­rolt hatásáról rendkívül kevés adat áll rendelkezésünkre. Az a tény, hogy a Gibárt fölötti sza­kaszon a töltések védelmére egy­re több helyen kell a partokat biztosítani, arra utal, hogy a nagyvizi meder szélessége talán megfelelő, de vonalozása nincs összhangban a folyómeanderek rit­musával és a kanyarok fejlődésé­vel. Egyes helyeken - pl. az 54- -55 VO szelvények között - a meanderek amplitúdója alig néhány tiz méterrel kisebb, mint a töltések távolsága, ami előre jelzi a töltések helyi jellegű, koncentrált és folyamatos védel­mének szükségességét. A Hernád magyarországi sza­kaszát a rendkivül erőteljes ka­nyargás jellemzi. Az eddigi meg­figyelések szerint a kanyargás oka a hordalékviszonyokban kere­sendő. A felső szakaszról érkező hordalék - különösen pedig ár­hullámok idején a görgetett hor­dalék - lerakódik, a mederszel­vény jelentős részét esetenként elzárja és a folyót a laza par­tok felé oldalirányú kitérésre kényszeríti.A homorú partok rom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom