Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
16. A Bodrog és a Takta kialakulása
22 .táblázat (folytatás) FojyamkiAométer Ivhacoz <m) Húrhossz (pn) Amplitúdó (m) Belépési Kilépési Középponti Hü M egjegyzés i-tói-1« szög (fok) 6.460 5.870 500 £30 100 30 33 65 490 . ^ ~—. 5.870 5.170 700 470 210 73 64 140 250 5.170 2.780 2410 1800 650 56 8£ 148 950 2.760 2.000 760 760 0 egyenes 2,000 1.300 700 640 135 32 31 70 560 1,300 0.600 700 645 120 28 31 64 630 0.600 0.000 600 600 0 • egyenes védve 2 3.táblázat A kanyarok paramétereinek átlagértékei 1 V h o s z Húrhossz átl. (m) L/H átl KözépAmpliSugár átl. (m) Jelleg Db Ossz. km % átlag (m) ponti szög. átl. fok tudó át) (m) Egyenes 17 13,755 26 809 809 1 — 0 Álkanyar 16 8,485 16 530 856 1.01 33 37 974 Fejletlen kanyar 10 9 150 18 915 887 1.03 54 96 954 0—18 fkm 8 5.465 683 596 1,16 73 141 430 Fejlett 23—34 kanyar " ó *• • 4 5,285 29 1321 1180 1.12 88 227 800 44—52 „ 6 4,200 700 586 1.19 90 16' 402 Túlfejlett kanyar 5 5.360 11 1*32 776 1.46 146 3"8 410 I 66 52.000 100 ■ átlaghosszakkal és eléggé egyenletes hosszmenti megoszlásban. A korábbiakban vizsgált átvágások közül négy ma is kifejezettenegyenes szakasz, a kanyarfejlődés minden nyoma nélkül. A hossz 16 %-a álkanyarokból áll, 5 30 m átlagos Ívhosszal. Álkanyarok a 13 fkm fölött vannak. A Bodrog hosszának 18 %-a fejletlen kanyarokból áll, 915 m átlaghosszal. Ezek főként a 35 fkm fölött találhatók. A fejlett kanyarok összesen a hossz 29 %-át teszik ki. A 18-23 fkm között nincs fejlett kanyar, ugyancsak hiányoznak a 34-44 fkm között. Az öt túlfej lett kanyar 1152 m átlaghosszal a teljes hossz 11 %-át teszi ki.Ezek közül három a 16-23 fkm között van, vagyis a legalsó, XV. átvágás alatti szakaszon. Ez az eddigiek ismeretében nem az átvágások alatti szakasz kanyarjainak továbbfejlődésére,hanem inkább arra mutat, hogy egy-két arra megérett kanyar átvágását itt már nem végezték el (pl. az olaszliszkai kanyar). zött a fejlett kanyarok is arra utalnak, hogy itt az eredeti méreteket átvágások nem befolyásolták. ' A 34-44 fkm között négy átvágás (VIII-XI) volt, jelenleg egyenes szakaszok, álkanyarok és fejletlen kanyarok váltogatják egymást. A fejlett kanyarok hiánya ezen a szakaszon a kanyarok továbbfejlődésének kis intenzitására mutat. Az átvágásos szabályozás kanyarfejlődésre gyakorolt hatása a Bodrogon a kanyarok paraméterei alapján is kimutatható és értelmezhető. Megállapítható az is, hogy a kanyarok fejlődése az átvágások óta viszonylag lassú volt, de lassú volt a szabályozás előtti természetes állapotában is. A Bodrog jelenlegi viszonyai között folyószabályozási szempontból csak egyes kanyarok tetőpontjainak rögzítése jön számításba. Az iwiszonyokat is megváltoztató szabályozás nem várhatói Ilyen körülmények között a kanyarok paramétereinek értékelése inkább szolgálja az általános morfológiai jelleg és kanyarfejA 25-33 fkm (a XIV. és XV. átvágások kö610
