Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
14. A Batár és a Túr kialakulása
Urhancsek J. , 1977 : Magyarország mélyfurá- sú kútjainak katasztere. VII.köt. Vadász E., 1953: Magyarország földtana.— Akadémiai Kiadó. Vadász E. , 1955: A Magyar Alföld mélyszerkezete .-Természet és Társadalom 114.Bp. Vadász E. „ 1957 : Földtörténet és földfejlődés .—Akadémiai Kiadó, Bp. Velikovszkája E,M.-Kozsevnyikov A.F.-Feldbart N.E. . 1973: Osznovüje etapü iszto- riji formirovanyija reljefa vásZtocsnüh Kárpát (v prégyélah SzSzSzR) .—Novejzaja tektonyiká, novsejsije atlozsényija i cselovek. Wein Gy■, 1967: Délkelet-Dunántúl hegység- szerkezeti egységeinek összefüggései az óalpi ciklusban .— Földrajzi Közlemények. Wein Gy. , 1972: Magyarország neogén előtti szerkezetföldtani fejlődésének összefoglalása.—Földr.Köziem. 20.köt. 4. 14■ A BATÁR ÉS A TÚR KIALAKULÁSA A két kis vízfolyás viszonylag közel van egymáshoz. De nemcsak közelségük, hanem történetük hasonlósága is lehetővé teszi, hogy a két folyót azonos fejezetben tárgyaljuk. 14.1. A vízgyűjtőterület földtani fel- épitése Ä Batár és a Túr vízrendszerének forrásvidéke az Északkeleti Kárpátok belső, vulkáni vonulatának legdélibb tagja, az Avas-hegység területén alakult ki.Az Avast a Kárpátok "bánátit" övének tagja gyanánt a miocénkori lávaömlés és tufaszórás építette fel. A vulkánitok miocén tengeri üledékekre települtek. Kibúvásaik a hegység peremei mentén felszínen is láthatók. A hegység keleti lábánál a felső-pannon tenger üledékei is megvannak, de csak kis sziget-roncsok formájában. A hegység előterében már kiemeltebb szinten maradtak meg a holocénkori Tisza üledékei. A pannon és a holocén között ugyanis a felsőpliocén kezdetétől a pleisztocén végéig ez a terület szárazulat volt és emiatt a letarolódás szintere volt. A pleisztocénkori Tisza és Túr üledékei csak a peremi töréseken belül maradtak meg, azokon kivül lepusztult. Az időszakos letarolódás azonban az egész környéken megállapítható volt (Mike K. 1979). A pleisztocén végén és a holocén elején a területen a lösz-képződés is folyamatban volt. A hullópor-eredetü típusos lösz a hegység lejtőin és annak előterében maradt meg. 14,2. A Batár és a Túr kialakulása és meder- változása A Tisza legfelső hazai mellékfolyója, a Batár-patak, hazánk legkeletibb határ- szakaszán folyik. Mintegy 8 km hossza esik Magyarország határára. Vízgyűjtője 396 km2. A határfolyói minőségén kivül nem nagy a jelentősége. Mai vonala mentén még 10.000 évvel ezelőtt is a holocénkori Ős-Tiszahaladt északról déli irányba (202. ábra) . A terület vizrajza tehát jelentős változáso- kon ment át, hiszen az egész térszin lejtése megváltozott. Annak ellenére, hogy a terület ősviztajzával többen foglalkoztak (Borsy 2., 1959, Fodor F., 1953, Mike K., 1964. stb.) - jelezvén a patak jelentéktelen voltát - a vízfolyás részletesebb történetét nem elemezte senki. A patak a jelenkor (holocén) fenyő-nyir szakaszának III. fázisában alakult ki, kb. 9000 évvel ezelőtt (Mike K., 1981. p. 21). A hajdani Tisza által kialakított és a szabályozásig alig változó medret kiegyengették, s azt a patak nem sokkal módosította azóta. Szabályozás vonatkozásában az árvédelmi töltéseit kell megemlítenünk, melyek eddig több helyen át is szakadtak. Az átszakadások mindenütt a hajdani Tisza-medrek át- töltésezett részein következtek be, okai tehát az ősvizrajzi viszonyokban kereshetők (Mike K. 1983) . A Túr kialakulása már kissé változatosabb, noha a mostani medrét a Bereg- -dzatmári-sikságon ugyanaz az Ős-Tisza alakította ki, ugyancsak a holocén folyamán, mint a Batár-patakét. A 95 km-nyi hosszából csak 28 km esik mai határainkon belüli területekre. A Túr azonban sokkal ősibb földtörténeti időre tekinthet vissza,mivel a forrásvidéke az Avas nyugati lejtőjén van. Vízgyűjtőterülete 1262 km2 (Goda L. 1965 . p. 26). A terület vízrendszerének ki- alakulásával Borsy Z. (1954, 1959) is foglalkozott. A terület morfológiai kérdéseit többen tárgyalták; Fodor F. (1953) a Sza- moshát ősi medernyomairól irt. Bállá Gy. (1954), Láng S. (1954) és Mike k7 (1964) is több morfológiai és ősvizrajzi kérdést érintett a Túr vízgyűjtőjével kapcsolatban. Magát a Túr mederváltozásait először Mike K. (1981-1983) foglalta össze árvédelmi szempontokat tartva szem előtt. Ez a szempont eleve nagyon leegyszerűsítette a föld- történeti események részleteit. A Túr legtávolibb torkolata a mindel-rissz Ill-ban volt őfehértó és Nyirgyulaj körül, vagyis a mindel-rissz intergiaciális folyamán. A hegység emelkedése és a Nyírség süllyedése, valamint az éghajlat csapadékos volta miatt a folyó még a Nyírségre is szállíthatta kavicsanyagát (206. ábra). A Túr a holocén folyamán a Tisza elhagyott medernyomaiban alakította ki a magyarországi medrét a Szatmári-sikság területén. A nagy vízhozamra utaló hatalmas kanyarokban mint apró diszitő elemek; mederfodrok, úgy jelentek meg a sokkal kisebb vizhozamú Túr apró kanyarjai.... A szabályozások során a régi torko
